Tisztelt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság!

Alulírott felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány - képviselője: Mohácsi Erzsébet kuratóriumi elnök, székhelye: 1093 Budapest, Lónyay utca 34. III/21. - meghatalmazással igazolt képviselője: dr. Farkas Lilla ügyvéd (1093 Budapest, Lónyay utca 34. III/21.) útján

a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) alperes ellen

az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása iránt indítandó perében az alábbiakat adjuk elő.

I. Tényállás

Alapító okirata szerint (F/1. alatt csatolva) az alperes fenntartásában működik a 13. sz. Huszár Téri Általános Iskola (4400 Nyíregyháza, Huszár tér 5.), ahová két (halmozottan) hátrányos helyzetű nem cigány gyereken kívül kizárólag a Huszár telepen lakó cigány, és egyben (halmozottan) hátrányos helyzetű gyerekek járnak. Az iskolába járó cigány gyerekeknek az intézményben való elkülönítése nem a szülők kezdeményezésén és önkéntes választásán alapul, és nem az etnikai kisebbségi oktatás célját szolgálja. Az alperes közgyűlési határozata a Huszár Téri Általános Iskola kötelező beiskolázási körzetéül a Huszár telepet jelöli meg, amely közismerten Nyíregyháza cigánytelepe.

A felperes munkatársai a telepi iskolát 2006 nyarán látogatták meg. Útinaplójukat F/2. alatt csatoljuk. Az Ec-Pec Alapítvány honlapján (http://www.ecpec.hu/content/content_11.html, csatolva F/3. alatt) a Huszár Téri Általános Iskola így mutatkozik be.

„Iskolánk 8 osztályos általános iskola, egy-egy tanulócsoporttal. Az alsó tagozatos osztályok iskolaotthonos formában működnek, az 5-6. osztályokhoz napközis csoport, a 7-8. osztályokhoz tanulószoba kapcsolódik. Az iskola tanulóinak száma 112 fő, többségükben halmozottan hátrányos helyzetű roma tanuló. Intézményünkben 9 tanító, és 9 tanár nevel. A pedagógusi munkánkat közvetlenül 3 pedagógiai asszisztens, 1 ifjúságvédelmi felelős, és egy óraadó logopédus segíti. Az alsó tagozaton 1996 óta a Lépésről-lépésre iskolafejlesztő program alapján szerveződik az iskolaotthonos oktató-nevelő munka. Pedagógiai módszereinkbe, helyi tantervünkbe szervesen beépül a roma felzárkóztató program.”

A szegregáció 2005-ös mértékét és a szegregált gyermekek számát rögzíti Zolnay János ’Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban’ című tanulmánya (elérhető: www.eokik.hu). E szerint az akkor a Huszár Téri Általános Iskolában tanuló 119 gyerek mindegyike cigány (67. o.). A létszám itt évek óta stagnál, az oktatási kínálat és felszereltség Zolnay szerint szegényes, és saját tapasztalataink szerint szegényes az iskola számítógépes parkja, valamint könyvtára is. Számítógépeket a szomszédos közösségi házban találni, ám pl. ott jártunkkor internetezni azokon nem lehetett. Zolnay a Huszár Téri Iskolát az iskolák földrajzi távolságát alapul véve a környékbeli iskolákkal vetett össze, és a város ezen részét nyugati-délnyugati roma iskolakörzetként határozta meg. A Huszár Téri Iskolán kívül ide tartozik a Kertvárosi Általános Iskola (4400 Nyíregyháza Könyök u. 1/a), a Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.), és a Móricz Zsigmond Általános Iskola (Virág u. 65.).

Az alperes tisztában van azzal, hogy a Huszár Téri iskolában a cigány gyerekek elkülönítetten tanulnak. Ezzel kapcsolatban Csabai Lászlóné, alperesi polgármester 2005. augusztus 31-én a Közgyűlésen az alábbiakat nyilatkozta (Közgyűlési jegyzőkönyv 1885. oldal, csatolva F/4. alatt):

„Nehezen döntünk abban a kérdésben, hogy egyszer a romakérdést idehozzuk a testület elé, mert egyszer [már] ezt megtettük, és akkor elég negatív visszhangja volt. De higgyétek el, hogy nem lehet hosszú távon a Huszár lakótelepet [kiemelés a felperestől] is, és a Gerliczki utcai lakótelepet megtartani, valamit csinálnunk kell. Első lépés az, hogy a gyerekeket olyan közösségbe visszük, hogy tanuljanak, kiemelkedjenek a közösségből …”

A Huszár Téri Általános Iskola és a környékén található iskolák épületének állaga, felszereltsége (számítógép, tornaterem), és oktatási kínálata között a világhálón fellelhető tájékoztatás (csatolva F/4. alatt) alapján is különbséget tapasztaltunk, mint ahogy jelentős a különbség a tanulókhoz való tanári hozzáállás tekintetében is. Ezek a különbségek egyértelműen ellentétesek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4/A §-ával, illetve az ezt inspiráló az 1964. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló UNESCO egyezmény 4. cikkének b, pontjával. Az utóbbi rendelkezés értelmében „minden azonos fokozatú nyilvános tanintézetben azonos színvonalú oktatást és az oktatás minősége tekintetében egyenlő feltételeket kell biztosítani”. E követelménynek az igazgatásilag egy anya- és tagiskola nem felel meg.

A Huszár telepi és környékbeli iskolák a világhálón tájékoztatást nyújtanak önmagukról. Ezeket a tájékoztatókat csatoljuk F/5. alatt, és a per szempontjából releváns részeket az alábbiakban kiemeljük, a forrás elsődleges megjelölésével.

http://www.nyirhalo.hu/index.php?option=content&task=view&id=2779&Itemid=54

„A Huszár Téri Általános Iskola földrajzi működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által meghatározott beiskolázási körzet. (Huszár lakótelep) 2002/2003-as tanévben tanulók létszáma: 112 fő. Az alsó tagozaton 60, a felső tagozaton 52 tanuló tanul. 9 tanító és 9 tanár szakos nevelő dolgozik az intézményben. Tanulócsoportok száma 8, valamint 6 napközis és egy tanulószobai csoport működik. A tanulók 91%-a veszélyeztetett, többségében roma származású, és valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek.

A szociokulturális hátrányok csökkentése érdekében tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében igyekszünk a szocializációs folyamatot felgyorsítani. Az etnikai programunk alapján tantárgyakba beépítve (magyar, történelem, technika, ének, rajz) valamennyi tanuló megismerkedik a cigány etnikum kultúrájával, történelmével és hagyományaival, életkorának megfelelő szinten. Cigány népismereti szakkör működik azoknak a tanulóknak a számára, akik ismereteiket elmélyíteni akarják. Hagyományőrző céllal működik másik két szakkörünk is, a cigány tánc és a cigány ének szakkör. A bábszakkörben olyan műveket választunk ki és dolgozunk fel, melyeket cigány írók, költők írtak. Megrendezzük a Cigány Kulturális Szaktárgyi és Sportvetélkedőt, melyre a város és a környék iskoláiból hívunk meg tanulókat. Minden ősszel családi napot szervezünk, melynek résztvevői a gyerekek, a szülők és a pedagógusok. Találkozási lehetőségek a többségi társadalom tanulóival: a hagyományőrző csoportok fellépéseken, versenyeken vesznek részt, Az első félév végén megrendezzük az Amazon Kupát, melynek résztvevői a város és a környék leány futballistái.

A szociális hátrány nem lehet akadálya a gyermek eredményes iskolai munkájának. Ennek kompenzálására az iskola a következőket teszi: Minden tanuló számára lehetőséget biztosítunk a napközi, illetve tanulószobai ellátásra. A napi háromszori étkezést minden tanuló igénybe veheti (fedezete: normatív és rászorultság támogatás és gyermekjóléti támogatás). Alapvető tankönyveket és taneszközöket biztosítunk a tanulók számára. Az iskola tanulói szinte valamennyien nagyfokú szociokulturális hátránnyal érkeznek az iskolába. Nagyon magas a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek száma. E hátrányok enyhítését a következő tevékenységekkel segítjük: Alsó tagozaton ”Lépésről lépésre” Iskolafejlesztő Program szerint dolgozunk. A cigány felzárkóztató program keretében matematikából és magyar nyelvből fejlesztő órákat tartunk. Alsó és felső tagozaton a lemaradt tanulók részére felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Alsó tagozaton a kötelező tanórák keretében szocializációs foglalkozásokat, míg a felső tagozaton az osztályfőnöki órákon szocializációs, konfliktuskezelő, tanulási módszert tanító foglalkozásokat szervezünk. Minden évfolyamon kommunikációs fejlesztő foglalkozásokat tartunk. A könyvtár, mint az önálló ismeretszerzés forrása igyekszik pótolni a családi környezet hiányosságait. A szülők számára is nyitott. A kis létszámú tanulócsoportok lehetővé teszik, hogy minden tanítási órán az egyéni fejlesztésre nagy hangsúlyt fektessünk. Logopédust foglalkoztatunk a beszédhibás gyerekek fejlesztésére. Megteremtjük a lehetőséget, hogy a legsúlyosabb esetekben, pszichológus helyben foglalkozzon a rászorulókkal. Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait maximális igénybe vesszük. Gondot fordítunk a pályaorientációra.”

http://www.moricziskola.hu/moricziskola.htm

„A Móricz Zsigmond Általános Iskola több mint húsz éve költözött az azóta többször felújított, átalakított, rendezett, szépen karbantartott épületbe. A két emeletes, hatalmas ablakok uralta modern külső, a fás - virágos előkert, a játszó- és sportudvar üde színfoltot jelent a déli lakótelep szélén. Az 1983-ban 16 tanteremmel átadott iskolát mára 24 tantermessé alakították át, így minden osztálynak saját helye van. Az irányultságnak megfelelően az épületben két informatika szaktanterem, megosztható tornaterem öltözőkkel, szertárakkal várja a tanulókat. Külön helyen kisebb tornaterem (táncterem) is tartozik az iskolához. Emellett kémia szaktanterem, szertárak, könyvtár, játékos foglalkoztató szoba (logopédiai és fejlesztő foglalkozásokra), orvosi szoba, ebédlő, 1.500 adagos konyha, igazgatói- nevelői szoba, tárgyaló helyiség és gazdasági iroda található. Az aulában ülőkék teszik kényelmessé a várakozást és büfé is működik. A 2001-es évben megtörtént a vizesblokkok teljes felújítása a mai kor igényeinek megfelelően. Folyamatban van a rajz szaktanterem kialakítása, a világítás teljes cseréje, a tornaterem teljes újraburkolása. Az épületet játszó- és sportudvar veszi körbe. A sportudvaron kézilabda és kosárlabdapálya, rövid futópálya és távolugró gödör található. A játszóudvaron hinta, mérleghinta, homokozó, csúszda, egyensúlyozó játékok, foci kapu szolgálja a szabadidő kellemes eltöltését. Fejlesztési terveink között szerepel a futópálya felújítása, a játszóudvar burkolása, további parkosítás és parkolók kialakítása. Az iskola 20 éves múltja során a bútorok elhasználódtak, az elmúlt években megkezdődött a bútorok cseréje, felújítása. 11 tanterembe kerültek új bútorok, 4 tanterembe felújított padok, székek. Új asztalokkal, székekkel és bútorzattal megújult az ebédlő, a könyvtár olvasóterme, a tárgyaló és a különböző irodák. Minden tanteremben található színes modern televízió (LG, ITT, SONY, ORION típusuak), írásvetítő és be van vezetve a központi belső videolánc is. A 2001-2003-as éveket felölelően történik az oktatáshoz szükséges szemléltető eszközök jelentős bővítése (térképek, oktatótáblák, hang- és videokazetták, CD lejátszós magnetofon, sporteszközök, könyvtárbővítés) 2.490.000 Ft.- értékben. A 2001-2002-es tanévtől kezdve mindkét számítástechnika szaktantermünkben állandó Internet-hozzáférési lehetőséget biztosítottunk tanulóinknak.

Iskolánkban 68 pedagógus dolgozik. 30 tanító néni foglalkozik alsó tagozatos nebulóinkkal, 38 tanár tanítja a felső tagozatosokat. A pedagógiai munkában négy pedagógiai munkát segítő dolgozó segíti a nevelő-oktató munkát, köztük oktatástechnikus is, aki főleg a számítógépek körüli munkában nagy segítsége a gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. A pedagógiai asszisztens kollégák az 1. osztályos nevelők munkájában vesznek aktívan részt.  A pedagógiai munka szakos ellátottsága 100%-os. A pedagógusok továbbképzése folyamatos, a törvényi előírásoknak megfelelő. Büszkék vagyunk arra, hogy nevelőink 80%-a Gordon személyiségfejlesztő módszer alapján végzi nevelő munkáját. A magyar szakmai munkaközösség nagy része elvégezte a drámapedagógiai tanfolyamot. Iskolánk pedagógusai élen járnak az innovációs tevékenységben, valamint belső és akkreditált továbbképzéseken elsajátították a NAT, illetve a kerettanterv új követelményeit.

Az iskola tanulóinak létszáma 662 fő. 24 tanulócsoportunk van, évfolyamonként három osztály. Az osztálylétszám 1-2. évfolyamon 26 fő, a többi osztályban ennél magasabb. A leendő első osztályokban is arra törekszünk, hogy 26 tanulónál ne legyen több. Gyerekeink a város különböző részeiből érkeznek. A beiskolázás évek óta sikeres. Az 1. osztályos, illetve az újonnan érkezett tanulók beilleszkedése az iskolai szokásrendbe általában nem okoz gondot. Tanulóink kb. 90%-ának magatartása és szorgalma példás vagy jó. Az iskola tanulmányi eredménye: 4,3. A kitűnő tanulók száma 120-150 fő között ingadozik. Tantárgyi bukás évek óta nincs iskolánkban.

Magas szintű oktató-nevelő munkánk hosszútávú alapja a COMENIUS I. minőségfejlesztő program bevezetése. Az oktatás-nevelés első szakaszában fő feladatunknak tartjuk az alapkészségek fejlesztését. A második szakaszban az egyéni képességek kibontakoztatására törekszünk, és arra, hogy biztos tudással kerüljenek tanítványaink a középfokú intézményekbe.

A magas tantárgyi ismeretek elsajátíttatása érdekében nevelőink kisfelmenő rendszerben tanítanak az alsó tagozatos osztályokban. Ez a gyerekek számára azért kedvező, mert az 1-2. osztályban az iskolaotthonos formában két nevelővel töltik a mindennapjaikat a nebulók. Ez a forma alkalmas arra, hogy átvezesse a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskola tanulmányi munkájába. A 3-4. évfolyamosok tantárgycsoportos oktatásban részesülnek, amely nagyobb elmélyülést és tananyag súlypontozást tesz lehetővé a tanórákon. Felkészülésüket, a szabadidő hasznos eltöltését a napköziotthon foglalkozásai biztosítják délutánonként. A felső tagozat a szaktárgyak oktatásának hatékonyságát a kiscsoportos foglalkozás segíti elő informatikából és angol, német nyelvekből. Az 5-6. évfolyamon igény szerint biztosítjuk a napköziotthont.

A tehetséggondozást és a differenciált képességfejlesztést tanórán és szakkörökön változatos módon, különböző oktatási formák és módszerek alkalmazásával oldják meg a pedagógusok. Az iskola alaptevékenysége 1-8. osztályos tanulók nevelése, oktatása. Ezen kívül napközis ellátást biztosítunk 1-5. évfolyamon önálló napközis csoportokban, 6. évfolyamtól pedig szülői igény alapján tanulószobai foglalkozások segítik a tanulók önálló tanulási tevékenységét szaktanári felügyelet mellett.

A gyermekek tanulmányi előmenetelét számos szakkör segíti. Felkészülésükhöz a 7.500 kötetes könyv- és dokumentumtár áll rendelkezésükre. A könyvtáros törekszik arra, hogy friss folyóiratok, szépirodalmi művek, szakkönyvek álljanak az iskola minden dolgozójának, tanulójának a rendelkezésére. A 6. évfolyamos tanulóinknak egy hetes erdei iskolai programot szervezünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezésére és hasznos eltöltésére: színház, mozi, múzeum, könyvtárlátogatás szervezett formában zajlik tanórai vagy osztályprogramok keretében.

A 2004/2005-ös tanévet is sikeresen zártuk, a beiskolázásunk 100%-os. 85 tanuló végzett a 8. osztályokban.  Gyerekeink 98%-ban gimnáziumban, illetve szakközépiskolában folytatták tovább tanulmányaikat. Tanulmányi átlagunk az utolsó öt év eredményeit figyelembe véve 4,3 körül mozog. Osztályismétlés (bukás) évek óta nincs iskolánkban. Az iskolában folyó felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenység hatékony és eredményes. A 2006/2007-es tanévben három 1. osztályt indítunk.  Mindhárom osztályunk valamilyen tárgyból emelt szintű képzésben részesül. 1.b   matematikából, informatikából, 1.c  testnevelésből, 1.d német nyelvből. Az osztályok maximált létszáma 26 fő, és a fiú-lány arány 50-50%.”

http://www.vecsey-altisk.sulinet.hu/apache2-default/

„Beiskolázással kapcsolatos programok Nyílt tanítási nap: 2003. február 7. (kedd) 8 – 10 óráig. Az első osztályos tanulmányok zökkenőmentes megkezdése érdekében ingyenes, játékos „iskolára hangoló”  foglalkozásokat szervezünk nagycsoportos óvodások részére, melyet a leendő első osztályos tanító nénik vezetnek. „Bemutatkozik iskolánk” Műsor helyszíne: tornaterem Programjainkra szeretettel várunk minden olyan szülőt és leendős elsős diákot, akik szeretnének megismerkedni iskolánkkal, és az elsős tanítónénikkel. Iskolánk igazgatónője átvette az Oktatási Minisztérium oklevelét, melyet iskolánk azzal érdemelt ki, hogy sikeresen kiépítettük a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljét! Sajátosságok: Emeltszintű matematika oktatás, Emeltszintű nyelvi (angol, német) képzés, Iskolaotthonos oktatás az alsó tagozatban, Szolfézs, furulya, néptánc tanítása, 3-4. évfolyamon úszásoktatás, Korlátlan, ingyenes, szélessávú Internet hozzáférés.”

http://www.kertvarosiiskola.hu/portal/index.php

„A nyugati városrészen az egyetlen alapfokú oktatási intézmény a Kertvárosi Általános Iskola.  A tanulók a Kertváros teljes lakosságából és a környező bokrokból, tanyákból kerülnek ki. Felvételi nincs, nem válogatunk. Tanulólétszámunkat csak a körzethatár és a belvárostól való távolság korlátozza. Jelenleg 376 fő. A tanulócsoportok száma: 16. Átlagos tanulólétszám 23,5 fő. A tanulólétszám csökkenése összefügg azzal, hogy a Kertváros aránylag elszigetelt. Sem munkalehetőség, sem építkezési lehetőség nem adódik megfelelő arányban. Ezzel párhuzamosan megnőtt a szociális hátránnyal küzdő családok száma.  Iskolánkban a tanulók 25 %-a kap kiegészítő családi pótlékot. Iskolánk tanulóinak többsége rendezett családi körülmények között él (65 %.) a gyermekek személyiségének fejlődéséhez a szülők igényes környezetet alakítanak ki. Az iskolai munkánk során számíthatunk a szülői ház támogatására és mi élünk ezzel az előnyös helyzettel. Sikeres együttműködésünket számos eredmény jelzi pl.: sport, kulturális tevékenység, művelődés stb.  Az itt élő családok jellegzetes adottságait és körülményeit tükrözi a tanulók összetétele: Rendezett körülmények között él tanulóink kb. 65 %-a, Szociális hátrányt szenvedő: 35 %, Munkanélküli szülők gyermeke: 25 %, Étkezési támogatásban részesül: 25 %, Rendszeres nevelési segélyben részesül: 25 %, Ingyenes étkezés:  9 %.

A tanulók által elért eredmények azt mutatják, hogy az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka eredményes.  Iskolai szinten a magatartás, szorgalom, tanulmányi átlag  jó. A tanulók 20 %-a éri el a kitűnő tanulmányi eredményt. A bukások száma elenyésző. A végzős tanulók általában az első helyen megjelölt középiskolába nyernek felvételt. Gimnáziumban és szakközépiskolában 80 % fölött, szakiskolában 20 % alatt tanulnak tovább diákjaink. Tanulmányi-, sport- és kulturális versenyeken rendszeresen vesznek részt tanítványaink. Az összesített városi és megyei eredmények azt tükrözik, hogy megállják helyüket, gyakran az elsők között szerepelnek. Évek óta eredményesen bekapcsolódunk az országos versenyekbe is, többször dobogós helyeket érünk el.

Erősségeink: Színvonalas oktató-nevelő munka folyik az intézményben valamennyi területen. Nagy hangsúlyt fordítunk az anyanyelv és matematika oktatására, hiszen tanítványaink 80 %-a gimnáziumban és szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Éppen ezért ezeket a tantárgyakat 7-8. évfolyamon képesség szerinti csoportbontásban oktatjuk. Ezzel megalapozzuk a sikeres felvételit, illetve felzárkóztatjuk azokat a tanulókat, akiknek hiányosságok mutatkoznak e területeken. Minden évben megszervezzük a felvételi előkészítő szakkört 7. osztály 2. félévében és 8. évfolyam 1. félévében (legtöbb tanuló matematikából és magyarból felvételizik).

Nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelv oktatására (angol – német), csoportbontásban zajlik (középfokú nyelvvizsgát szerző tanulóink is vannak). Az idegen nyelv oktatása 1-2-3. évfolyamon tanórán kívüli tevékenység keretében, míg 4-8. évfolyamon tanóra keretében zajlik. 12 gépből álló számítástechnika szaktantermet alakítottunk ki, 3-8. évfolyamon folyik e tárgy tanítása. Az 1992-93-as tanévtől az 1-2. évfolyamon tanulók szervezett úszásoktatásban vesznek részt. Erősségeink, közé tartozik a sokoldalú és eredményes sporttevékenység (DSE). Valamennyi korcsoportban versenyeznek csapataink. A szaktárgyi szakkörök, önképzőkörök mellett eredményesen működik a 70 tagú Melódia ének- és furulyacsoport. (Iskolai és városi rendezvényeken sokszor fellépnek.) A tanulók részt vehetnek moderntánc képzésen, tevékenykedhetnek színjátszókörben. Magas szintű a képzőművészeti oktatásunk (agyagozás).

A gyógytestnevelés foglalkozásaival igyekszünk javítani a helytelen testtartáson, segítünk a gerincproblémával küszködő gyerekeken.  Egyre több a sajátos nevelési igényű tanuló (részképesség zavar, magatartási zavar). A Nevelési Tanácsadóval együttműködve saját szakembereink külön foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel (logopédus, gyógypedagógus, mozgásterápia, Sindelár foglalkozás). A hátrányos helyzetű tanulókkal való külön foglalkozást teszi lehetővé az integrációs program (RNS, 8. osztályt végzett a szülő). Felzárkóztatásra, tehetséggondozásra egyaránt lehetőség van e program keretében.

A Kertvárosi Csicsergő Óvodával jól működő munkakapcsolatot alakítottunk ki. Rendszeresek a kölcsönös látogatások (óvodások az iskolában, tanító nénik az óvodában), a közös programok (Karácsonyi forgatag, Ovis Ki mit tud?) amelyekkel a kapcsolatot igyekszünk mélyíteni. Nyílt tanítási napon bemutatjuk a leendő elsős tanulóknak és szüleiknek az iskolánkat, az itt folyó oktató-nevelő munkát.

A tanulólétszám változásának megfelelően, az iskola hagyományainak megőrzésével párhuzamosan alakult a tantestület létszáma, összetétele. Jelenleg 35 pedagógus oktatja a tanulókat, többségük 15-30 éves munkaviszonnyal rendelkező tantestületi tag. Egyetemet végzett 1 fő, főiskolai tanár szakot végzett 16 fő, főiskolai tanító szakot végzett 13 fő, főiskolai tanári és tanítói szakot végzett 5 fő.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nem, vagy csak részben tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek, a teljesítményproblémához viselkedési zavarok is társulnak. A tanulási nehézségek sajátos esete áll fenn, amikor ép érzékszervek birtokában, normál, esetenként kimagasló intelligenciaszint mellett sem képes a gyermek az alapkészségek elsajátítására. A felzárkóztatás segítésének lehetőségei:  a beiskolázottak korai szűrése,  iskolapszichológus és  fejlesztőpedagógus alkalmazása, a pedagógusok és a nevelési tanácsadókban működő pszichológusok, szakemberek együttes munkája,  az egyéni képességekhez alkalmazkodó tanulás megszervezése,  a napközi otthon és a tanulószoba adta lehetőségek (helyes tanulási technikák, tanulási szokások kialakítása, helyes időbeosztás), egyéni foglalkozások,  felzárkóztató foglalkozások,  továbbtanulás irányítása, segítése  csoportbontások (differenciált képességfejlesztés).

Valljuk: minden gyermek fejleszthető. Iskolánk sokszínű tevékenységet kínál a tudomány mai eredményének megismerésére, Tevékenységrendszerünk arra irányul, hogy a művelődési hátrányukat kompenzálja. (pl. integrált nevelés bevezetése), Szakmai feltételrendszerünk jó, eszközi feltételrendszer közepes. A korszerű számítástechnikai oktatás feltételei adottak. Helyi programjaink: a képességcsoportban való oktatás, differenciált tanulásszervezés a tehetséggondozást és felzárkóztatást szolgálják, különös tekintettel az esélyegyenlőség megteremtésére. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak, a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: Az iskolaotthonos formában működő 4 csoportban egész napos ellátást, oktatást, nevelése, felügyeletet biztosítunk, ezzel segítjük a szülők munkavállalását. A napközis gyerekeknek háromszori étkezést, tanulási lehetőséget, segítséget nyújtunk. A hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére félállású ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. Heti 5 órában a beszédhibás gyerekekkel logopédus foglalkozik. Mentálhigiénés programok, felvilágosító előadások (iskolavédőnő, gyermekorvos, pedagógus). Segítségnyújtás a pályaválasztás terén. Különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozására, felzárkóztatására. Tankönyvtámogatás differenciálásával ügyelünk arra, hogy valamennyi hátrányos helyzetű tanuló rendelkezzen a szükséges tankönyvekkel, tanszerekkel. Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik a tanulók anyagi helyzetét, s segítik őket abban, hogy valamennyien eljussanak az osztálykirándulásra. A Kertvárosi Gyermekekért Alapítvány, a DÖK, a Gyermekszervezet jutalmazza a hátrányos helyzetű, kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat – évente 1-2 fő térítésmentesen juthat el nyári táborba a Balatonra

A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti 10.000 kötettel. A nyitva tartás idején Internet-használata is lehetséges.

Az 1998/99-es tanévtől iskolánk bázisintézményi feladatokat lát el. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány a Pedagógiai Intézettel együtt hozta létre a bázisintézményi hálózatot. Szervezzük, koordináljuk a városi általános iskolák szakmai tevékenységét. 9 városi munkaközösség szakmai tevékenységét koordináljuk és finanszírozzuk (igazgatóhelyettesi, angol, matematika, művészet stb). Tevékenységi formáink: Bemutató órák, megyei-városi szakmai továbbképzések, konferenciák szervezése, tankönyvbemutatók, versenyek szervezése. A bázisintézmény, mint szervezési központ célja: széles programkínálat a pedagógus munkájának segítésére, gyakorlati tapasztalatok átadása, a tanításban felmerült konkrét problémák megbeszélése, segíteni a nevelés-oktatás módszerét, hatékonyságát,  képezni a pedagógust arra, hogy színvonalas szakmai és pedagógiai kultúráltsággal rendelkezzen, nyitott legyen az újra és megfeleljen a kor elvárásainak.”

Mohácsi Viktória Európai Parlamenti képviselő egy éve folytat megbeszéléseket a szegregált telepi iskola felszámolása ügyében, az alperes polgármesterével, illetve egyéb döntéshozóival. Az ígéretek ellenére nem tapasztalható elmozdulás a szegregáció megszüntetése tekintetében. A képviselő asszony tájékoztató levelét F/6. alatt csatoljuk.

A Debreceni Ítélőtábla a felperes és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata között szintén a cigány gyerekek iskolai szegregációja miatt folyt perben Pf.I.20.683/2005 számon hozott jogerős és nyilvános ítéletében megállapította, hogy a roma származású tanulók egyenlő bánásmódhoz való jogát mulasztással – azaz a ’spontán kialakult’ szegregáció fenntartásával - is meg lehet sérteni.

Jelen perben a felperes álláspontja szerint az alábbi kérdéseket szükséges megválaszolni:

*
Cigány – és egyben (halmozottan) hátrányos helyzetű - gyerekeket különít-e el az alperes a fenntartásában működő 13. sz. Huszár Téri Általános Iskolában?
*
Jogszabály lehetővé teszi-e ezt az elkülönítést?

II. A kereset jogszabályi alapja

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktv.) 4/A § (1) bekezdése értelmében az egyenlő bánásmód követelménye a közoktatás valamennyi szereplőjére vonatkozik, valamennyi szegmensét és folyamatát át kell, hogy hassa. Az idézett rendelkezés szerint a „közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani”.

A Közoktv. 4/A. § (2) bekezdése értelmében pedig „az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban”. A Közoktv. 4/A. § (5) bekezdése értelmében a fenti rendelkezések alkalmazása során az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a értelmében a közoktatás ellátása önkormányzati alapfeladat. A helyi önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségét a Közoktv. VI. fejezete szabályozza. A Közoktv. 85. §-ának rendelkezései – kiemelten a (4) és a (7) bekezdések - egyértelművé teszik, hogy a helyi oktatáspolitikát a helyi önkormányzat alakítja ki, s hogy nem csupán elvárásokat, hanem feladatokat is megfogalmaz az általa fenntartott oktatási intézmények felé. Az oktatási intézmények vezetőjének szerepe van a szakmai döntések előkészítésében, ám azok érvényességéhez az I. r. alperes fenntartó jóváhagyása szükséges. A végső felelősség vétójoga okán a fenntartóé. E körben a releváns Közoktv. rendelkezések a következők.
39. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
40. § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(2) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el.
(3) A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
44. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett - szakértő véleményét beszerezni.
A Kötv. 102. § (2) bekezdésében határozza meg a fenntartói irányítás terjedelmét. Ezek szerint a fenntartó
a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról;
b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;
c) meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést;
d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét;
e) megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját;
g) értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

A Közoktv. 90. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat állapítja meg és teszi közzé az iskolák működési (felvételi) körzetét, amelynek területén élő gyerekek felvétele a körzeti iskola számára kötelező.

A 2004. január 27. napján hatályba lépett, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 10. § (2) bekezdése szerint jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. A 4. § b, pontja értelmében az Ebktv. hatálya kiterjed a helyi önkormányzatokra és ezek szerveire, míg a g, pont értelmében a közoktatási intézményekre is. A 8. § kiterjed a faji hovatartozásra (b, pont), a bőrszínre (c, pont) és az etnikai kisebbséghez való tartozásra (e, pont), ill. a társadalmi és vagyoni helyzetre (p, és q, pontok), amelyek a perbeli iskolában a szegregáció alapját adják. Az utóbbi két tulajdonság tartalmát konkretizálja a közoktatási jogviszonyokra a Közoktv. 121. § (1) bekezdésének 14. pontja, mely szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy a szülő a gyermek, tanuló után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.

A felperes álláspontja szerint a cigány gyerekek nem csupán etnikai kisebbséghez való vélt vagy valós tartozásukban, hanem ezzel szoros összefüggésben bőrszínükben is eltérnek a többségi, nem cigány gyerekektől.  Miután a magyar jog nem definiálja a faj fogalmát, a felperes álláspontja szerint e körben az 1969. évi 8. törvényerejű rendelet (A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről) 1. cikkében foglaltak kiemelt relevanciával bírnak, s megvilágítják a felperes által hivatkozott védett tulajdonságok közötti kapcsolatot. Eszerint

„a ’faji megkülönböztetés’ kifejezés minden olyan különbségtételt, kizárást, megszorítást vagy előnyben részesítést jelent, amelynek alapja a faj, a szín, a leszármazás, a nemzetiségi vagy etnikai származás, és amelynek célja vagy eredménye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren vagy a közélet bármely más terén az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elismerésének, egyenrangú élvezetének vagy gyakorlásának megsemmisítése vagy csorbítása.”
A jogellenes elkülönítés oktatásban fellelhető speciális alakzatát külön is nevesíti a törvény. A 27. § (3) bekezdés a, pontja értelmében az „egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban”. Az oktatási ágazatban érvényesülő speciális szabály értelmében az oktatási szegregáció alól csupán az Ebktv. 28. §-a alapján van helye kimentésnek.

Az Ebktv. 12. §-a szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények személyiségi jogi per során érvényesíthetők. A Ptk. 76. § szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti - többek között - az egyelő bánásmód követelményének megsértése is.

A 20. § (1) bekezdés c) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert indíthat a társadalmi és érdekképviseleti szervezet is, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

A személyhez fűződő jogok - így az egyenlő bánásmód követelményének - megsértése jogkövetkezményeit a Ptk. tartalmazza. A 84. § (1) és (2) bekezdése értelmében akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest polgári jogi igényeket támaszthat.

A Közoktv. 121. § (1) 16. pontja értelmében az integrációs felkészítés az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.

III. A bizonyítási kötelezettség megosztottsága

A felperes keresetének tárgya az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Az Ebktv. 12. §-a értelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények különösen személyiségi jogi per során érvényesíthetőek. Az Ebktv. 19. §-a értelmében azonban a Pp. általános szabályaitól jelentősen eltérő a bizonyítási kötelezettség megoszlása az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban. Miután az ilyen eljárások közé tartoznak a személyiségi jogi perek is, a fenti rendelkezést esetünkben is alkalmazni szükséges.

A törvény előírja, hogy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult bizonyítja, hogy a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte, és hogy rendelkezik a törvény 8. §-ában meghatározott valamely védett tulajdonsággal. A felperesi oldal sikeres bizonyítása esetében az alperesek kimentési bizonyítást folytathatnak le: mentesülnek a jogsértés megállapítása alól, ha bizonyítják, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartották, vagy az adott jogviszony tekintetében azt nem voltak kötelesek megtartani. Az Ebktv. 19. §-a kategorikusan fogalmaz. A közérdekű igényérvényesítőnek csupán a rendelkezésben meghatározott két tényt kell bizonyítania. A kimentési bizonyítás célja az, hogy kizárja a védett tulajdonság és a hátrány közötti ok-okozati összefüggés meglétét.

A kimentési bizonyítás csak akkor vezethet eredményre, ha az alperesek sikeresen bizonyítják, hogy a védett tulajdonság (faji hovatartozás, bőrszín, etnikai kisebbséghez való tartozás, ill. a hátrányos helyzet) semmilyen módon nem játszott közre a hátrány okozásában. Amennyiben a kimentési bizonyítás kétséget hagy a felöl, hogy a védett tulajdonság szolgálhatott-e alapjául a hátránynak, a kimentési bizonyítást nem lehet sikeresnek tekinteni. Ahogy a fent idézett perben a Debreceni Ítélőtábla jogerősen megállapította: „ahhoz tehát, hogy a felperes ne hivatkozhasson kellő alappal a bizonyított hátrány és a bizonyítottnak elfogadott tulajdonság közötti okozati összefüggésre, az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az igazgatási-, gazdasági integráció, illetve az integrált iskolák körzethatárainak megszüntetése közötti eltolódásnak más, ésszerű indoka volt”.

E bizonyítás tekintetében bír jelentőséggel, hogy a szegregáció törvényi definíciója nem tartalmazza a hátrány elemét. A felperesnek az Ebktv. 10. § (2) bekezdése alapján tehát azt kell bizonyítania, hogy a tagiskolákban tanuló gyerekek rendelkeznek a 8. §-ban foglalt és fent kifejtett tulajdonsággal, s hogy őket elkülönítik. A hátrány bizonyítását a jogalkotó a felperes álláspontja szerint azért nem kívánja meg, mert a szegregáció közismerten, s az F/7. szám alatt csatolt tudományos eredmények alapján is önmagában hátrány. A felperesnek nincs tudomása olyan ésszerű indokról, amely tárgyilagos mérlegelés szerint a tagiskolában tanuló gyerekek elkülönítésének alapjául szolgálhat. Ilyen indok a felperes álláspontja szerint az Ebktv. 28. § (2) bek. b, pontja, és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43. § (2) bekezdése értelmében csak a szülők kezdeményezésére, önkéntes választása alapján nyújtott olyan etnikai kisebbségi oktatás lehetne, amelynek célja vagy tanrendje indokolná az elkülönítést, feltéve, hogy ez a gyerekek mindenek felett álló érdekét is szolgálná.

A magatartás, amelynek nemcsak célja, hanem eredménye is lehet a jogellenes elkülönítés, szintén a szegregáció törvényi definíciójának részét képezi. E körben szükséges kiemelni, hogy a rendelkezéssel ellentétben az Ebktv. nem határozza meg a magatartás fogalmát, amelyre tehát a perbeli jogviszony polgári jogi jellegénél fogva a polgári jogi dogmatika irányadó. E szerint a magatartás lehet tevés, nem tevés és mulasztás. Ez következik az Ítélőtábla már idézett döntéséből is. „A törvény III. fejezete azonban éppen az oktatás és a képzés területén ír elő olyan szabályt, amely alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti az is, ha a szakmai szabályoknak meg nem felelő oktatási intézmény vagy rendszer létesítése, fenntartása állapítható meg (Ebktv. 27. §-a (3) bekezdés b) pontja). Adott esetben tehát egy hátrány kiváltó állapot minden aktivitást nélkülöző fenntartása is megvalósíthatja a jogsértést. Ezzel ellenkező jogértelmezés mellett elesnének a jogvédelemtől azok a tanulók vagy tanulói csoportok, amelyek korábban, spontán kialakult, de idővel szakmailag már nem indokolható helyzetben szenvednek hátrányos megkülönböztetést.” Amennyiben a Huszár téri iskola cigánytelepet lefedő beiskolázási körzethatára, és az iskola fizikai, pedagógiai körülményeinek a hasonló iskolákhoz viszonyított hátránya spontán alakult ki, ám annak fenntartása szakmailag nem indokolt, a szegregáció ill. a hátrányos megkülönböztetés akkor is megállapítható. Az alperes felelőssége aktív magatartás esetén – így pl. a körzethatár cigánytelepre való leszűkítése, ill. az önkormányzati források elosztásának az oktatási körülményekkel szembeni aránytalansága esetén - vitán felül áll.

A felperes alapító okiratával igazolja, hogy céljai közt szerepel az integráció és az esélyegyenlőség megteremtése a gyermekek számára, ill. a harc a diszkrimináció ellen (4. pont). A felperes által végzett közhasznú tevékenységek között szerepel az emberi és állampolgári jogok védelme és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősének elősegítése (5. pont). Az alperes mind személyében mind pedig a per tárgya szempontjából az Ebktv. hatálya alá esik.

IV. A szankciók

Az alperesek a társadalom legelesettebb, Nyíregyházán jóval az országos átlag fölött reprezentált csoportjának legkiszolgáltatottabb tagjait – gyermekeit – különítik el a többségi gyermekektől, és teszik ezt elhúzódóan, a cigány gyerekek érdekében eljáró képviselők peren kívül ajánlott megoldásait rendre elutasítva. A szankciók kiszabásának körében jelentős az a tény is, hogy a személyiségi jogi igényérvényesítésen kívül a hatályos magyar szabályozás nem ad lehetőséget a sérelmet elszenvedőknek, ill. a képviseletüket felvállaló civil szervezetnek az önkormányzat, illetve az iskola jogsértése elleni közvetlen fellépésre.

A jogsértés megállapításán túlmenően, annak abbahagyása, attól való eltiltás, a nyilatkozattal történő elégtételadás, és a fentebb leírtak okán szükséges közérdekű bírság megfizetése is. A BH2003. 150 értelmében ha „a sérelmet szenvedett fél kártérítési igényt nem terjeszt elő, de a jogsértés indokolatlanul súlyos, az ahhoz vezető magatartás pedig felróható, és megfelelő igényérvényesítés esetén a kártérítési kötelezettség nem zárható ki, a közérdekű bírság kiszabásának feltételei ugyanúgy megvalósulnak, mintha a ténylegesen megítélhető kártérítés mutatna aránytalanságot a felróható magatartáshoz képest”.

V. A kereset

Az előadottak alapján keresettel fordulunk a t. Bírósághoz, és a már hivatkozott törvényhelyek alapján kérjük, hogy:

1.
állapítsa meg, hogy az alperes a fenntartásában működő 13. sz. Huszár Téri Általános Iskolában a cigány és (halmozottan) hátrányos helyzetű gyerekeket a nem cigányoktól a 2003/2004-es tanévtől – a meglévő rendszer fenntartásával - jogellenesen elkülöníti és az elkülönített cigány és (halmozottan) hátrányos helyzetű gyerekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosít,

2.
kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el az ilyen és hasonló jogsértésektől;

3.
kötelezze az alperest, hogy a jogsértés elkövetése miatt a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményben fejezze ki sajnálkozását;

4.
kötelezze az alperest 1.160.000 forint közérdekű bírság megfizetésére.

A T. Bíróság hatásköre a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontján, illetékessége a Pp. 30.§ (1) bekezdésén alapul. A felek közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban. A per tárgyának értéke meg nem határozható. A felperest, mint közhasznú társadalmi szervezetet az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, tekintettel arra, hogy az egyesület képviselője, Mohácsi Erzsébet akként nyilatkozik, hogy az alapítványnak az eljárást megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Kérjük, hogy a tárgyalást a képviselő esetleges távolmaradása esetén is szíveskedjenek megtartani. A felperes az eljárás bármely szakában kész egyezséget kötni.

VI. Bizonyítási indítványok

Indítványozzuk, hogy a t. Megyei Bíróság szíveskedjék kirendelni Tuza Tibor közoktatási szakértőt (4025 Debrecen, Erzsébet utca 24. III/9.), a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet cigány etnikai tanácsadóját, hogy a Nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőinek segítségével – akik a Nektv. alapján etnikai hovatartozásuk felvállalására tekintet nélkül képviselik a városi cigány kisebbség érdekeit, és kapcsolatban állnak a kisebbség tagjaival - az alábbi kérdéseket a 2003/2004-es tanévtől kezdődően évenkénti bontásban válaszolja meg.

1.
Határozza meg a cigány, és (halmozottan) hátrányos tanulók arányát a 13. sz. Huszár Téri Általános Iskolában és a keresetben megnevezett környékbeli iskolákban, összesített és évfolyamonkénti bontásban. A Nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői által nyújtott segítségen kívül vegye figyelembe a gyerekek lakóhelyét, és az etnikai kisebbségi oktatásban való részvételüket, valamint a rendelkezésre álló kutatási eredményeket.

Az Alapítvány kérésére óvodai szegregáció ügyében vizsgálta a Fővárosi Közigazgatási Hivatal az István utcai és Hernád utcai óvodát.A közigazgatási hivatal kezdetben félreértelmezte a megkeresést. Ezután az Alapítvány ismét hangsúlyozta, hogy itt etnikai szegregációról van szó, és kérte, hogy folytassa az eljárását.

A Fővárosi Közigazgatási Hivatal a kerület jegyzőjénél kezdeményezte a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetével kapcsolatos intézkedéseket.

Azonban a közigazgatási hivatal félreértelmezte a megkeresést. Ezután az Alapítvány ismét hangsúlyozta, hogy itt etnikai szegregációról van szó, és kérte, hogy folytassa az eljárását. Ha nem lép a hivatal, a kisebbségi jogok biztosánál bizonyosan fellépett volna az Alapítvány, és szakértőkkel konzultálva az Egyenlő Bánásmód Hatósága előtti eljárás megindítását kezdeményezte volna a közig hivatal mulasztásér.