Se cigányiskola, se bolondiskola!

Míg 2010. június 2-án a normál közoktatási intézményben történő elkülönítésre született precedens ítélet, 2010. június 9-én a nyíregyházi perben az indokolatlanul fogyatékossá nyilvánított roma gyerekek részbeni kártalanítására került sor.

2010. június 2-án az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) segítségével győzött és kapott kártérítést az az öt miskolci roma diák, akiket cigányiskolákban oktattak elkülönítetten. Az ítélet történelmi jelentőségű, nem csak a roma gyerekek iskolai szegregáció ellenes küzdelmében, hanem a magyar közoktatás egészében. Hiszen a Legfelsőbb Bíróság (LB) ítéletén keresztül azt üzeni, hogy a roma gyerekek elkülönítése már nem csak jogellenes, hanem káros is, az egész társadalomra. És az elkülönítő gyakorlatnak pénzben kifejezhető ára van. Miután a miskolci cigány gyerekek ügyében a normál iskolákban fennálló szegregáció miatt ítélt meg az LB kártérítést, 2010. jún. 9-én egy hasonló, nyíregyházi ügyben született ítélet és ítlélt meg a bíróság kártérítési kötelezettséget a sokkal súlyosabb elkülönítő gyakorlattal, az alacsonyabb tárgyi tudást nyújtó gyógypedagógiai, speciális iskolákban folyó elkülönítéssel kapcsolatban.

Hazánkban az integráltan oktatható enyhe fokban értelmi fogyatékos, és a normál képességű, ám részképesség-, vagy magatartászavaros gyerekek iskolai elkülönítésére használják sok esetben a speciális iskolákat. Egy Oktatási Minisztériumi kutatás szerint (Havas – Liskó, 2005) a cigány általános iskolások kb. 1/3-a tanul szegregált normál iskolában, másik egyharmada pedig (jórészt indokolatlanul) speciális iskolákban!

Mohácsi Erzsébet, az Alapítvány elnöke az ítélet előtt elmondta, hogy „A Legfelsőbb Bíróság ítélete reményeink szerint a speciális iskolákban és osztályokban szegregáló megyei és helyi önkormányzatoknak is intő jel, hogy a roma gyerekek félrediagnosztizálása és elkülönítése káros, a kártérítést pedig nekik kell megfizetni. A legjobb megoldást természetesen az jelentené, ha a sajátos nevelési igényű gyerekek közül mindenkit integráltan oktatnának, bőrszíntől függetlenül, – legyen az hiperaktív, diszlexiás vagy hallássérült”.

Előzmények: A CFCF 2006-ban két, normál képességei ellenére fogyatékosnak minősített (félrediagnosztizált) roma gyermek képviseletében indított kártérítési pert Szabolcs megyében a speciális általános iskola és a szakértői bizottság, valamint a fenntartó megyei önkormányzat ellen. A Megyei Bíróság 2009. májusi ítéletében megállapította, hogy az alperesek megsértették a két gyermek oktatáshoz való jogát és egy-egy millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek, ám a szakértői bizottság fellebbezése elkésett.

2009. novemberében a Debreceni Ítélőtábla a másodfokú ítéletben nem minősítette felelősnek sem az iskolát, sem pedig a fenntartó önkormányzatot. Az ítélet szerint a megyei fenntartó csak közjogi értelemben követett el mulasztást, és így a gyermekek polgári jogait nem sértette meg. Az Ítélőtábla azonban azt is kifejtette, hogy az eddigieknél alaposabb jogalkotói és oktatási minisztériumi szabályozással együtt egyértelműen szükség van a mérési eszközök és eljárások modernizálására. A modernizálás azért is elengedhetetlen, hogy megszűnjön az az Ítélőtábla szerint is fennálló diszkriminatív gyakorlat, amely szerint normál képességű cigány gyerekek kirívóan nagy arányban kerülnek gyógypedagógiai iskolákba, osztályokba.

A LB 2010. június 9-én a másodfokú ítéletet részben megváltoztatta, amikor kimondta, hogy a szakértői bizottság mulasztott, amikor nem tájékoztatta a szülőket a felülvizsgálat lehetőségéről, illetve nem tette lehetővé, hogy a szülők jelen legyenek a gyerekek vizsgálatakor. Ezért a Bíróság a gyermekek felmérésekor a szakértői bizottságokat fenntartó Megyei Önkormányzatot kártérítésre kötelezte 300 000 - 300 000 Ft összegben. (A gyermekek ugyanakkor összességében 1-1 millió Ft kártérítést kapnak, mert a szakértői bizottság fellebbezési kérelme nem érkezett meg határidőre az Ítélőtáblához, és így rá az elsőfokú ítéletben megfogalmazott előírások vonatkoznak.)

A rendszerhibákért ugyanakkor a LB sem tette felelőssé az alpereseket és kifejtette, hogy azért „legfeljebb a magyar állam hibáztatható,” amelyet Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán vagy az Alkotmánybíróságon lehet perelni. A CFCF az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszi az ügyet.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete itt olvasható:

Az index.hu cikke az ügyről a LB ítélete után itt olvasható: http://index.hu/belfold/2010/06/09/istvan_tanctanar_helyett_mazolo_lesz/