Közérdekű perek

Hajdúhadházi szegregációs ügy

Hajdúhadház egy 13 ezer főt számláló, kelet-magyarországi település. A hajdúhadházi önkormányzat fenntartásában két általános iskola működött, a Bocskai István Általános Iskola és a Dr. Földi János Általános iskola. A Bocskai István iskola három feladat-ellátási helyen működött. A központi épület a Szilágyi Dániel utcában helyezkedett el, amelyben emelt szintű nyelvoktatást, illetve két tanítási nyelven folyó oktatást kínáltak. A Rákóczi utcai iskolaépületben a sajátos nevelési igényű tanulókat oktatták, továbbá cigány kisebbségi oktatást is szerveztek.

Kaposvár II deszegregációs per

A Legfelsőbb Bíróság a Kúria jogelődjeként 2010. november 24-én kelt,Pfv.IV.21.568/2010/5 számú ítéletében megállapította, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Pécsi utcai tagiskola fenntartója azzal a mulasztással, hogy fenntartotta a Pécsi utcai tagiskolájában spontán módon kialakult etnikai alapú jogellenes elkülönítést, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

A nyíregyházi reszegregációs ügy

A Nyíregyháza szélén található Guszev, vagy más néven Huszár telep egy nehezen megközelíthető zárvány terület, amelyből tömegközlekedéssel nehezen és hosszadalmasan érhető el a belváros. A telep szélén található egy iskolaépület, amelyben 2007-ig a 13. számú általános iskola működött. 2007-ben azonban- a CFCF által a szegregáció miatt indított per nyomására- a város önkormányzata az iskola megszüntetéséről döntött és az iskola tanulóit 6 belvárosi iskolába osztotta szét.

Taktaharkány

A helyi cigány kisebbségi önkormányzat bejelentésében elmondta, hogy nagy számú halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermek részére nem biztosítják az ingyenes étkezés lehetőségét, a napközis foglalkozásokon való részvételt illetve a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása nem megfelelő feltételek mellett, külön épületben, szabálytalan osztályösszevonás mellett folyik.

Az oktatásért felelős minisztérium és társaival szembeni ügy

A CFCF 2009 szeptemberében közérdekű pert indított az akkori oktatási minisztériummal szemben. Keresete szerint az alperes mulasztásban megnyilvánuló jogsértést követ el azzal, hogy nem lép fel a konkrétan megnevezett, nagyvárosi ill. több fővárosi iskolában folyó etnikai alapú jogellenes elkülönítéssel szemben. A perben eredetileg megnevezett 23 nagyvárosi, szegregált általános iskola kiválasztása a minisztérium által megrendelt tanulmány alapján történt.

Miskolci deszegregációs per

A CFCF keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Miskolc Megyei Jogú Város azzal a magatartásával, hogy hét iskoláját integrálta igazgatásilag és gazdaságilag 2004. július 1-jével úgy, hogy közben a beiskolázási körzethatárokat az igazgatási összevonásnak megfelelően nem módosította, a cigány, illetve hátrányos helyzetű gyermekeket jogellenesen elkülönítette, illetve a jogellenes elkülönítést fenntartotta, megsértve a gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát.

Jászladány - még mindig

A jászladányi iskolaügy 2000-ben kezdődött: az akkori polgármester, Dankó István, az önkormányzat ülésén alapítványi magániskola létrehozására tett javaslatot. Így a Zana Sándor Imre Nevelési és Oktatási Közhasznú Alapítvány által működtetett alapítványi iskolát az önkormányzati tulajdonú iskola épületében hozták létre, ahová tandíj ellenében, lényegét tekintve nem roma, illetve a jobb módú gyermekek tudtak beiratkozni, majd az így elkülönített iskolákat fizikailag hermetikusan el is zárták egymástól.

Gyöngyöspatai szegregációs per

A kisebbségi ombudsman 2011 áprilisában tette közzé jelentését a 2011 márciusában Gyöngyöspatán történt események vizsgálatáról.[1] A kisebbségi biztos a félkatonai szervezetek járőrözésén és a rendfenntartó szervezetek mulasztásának vizsgálatán túl kiterjesztette vizsgálódását a település általános iskolájára is, tekintettel arra, hogy tényfeltárása során jelzéseket kapott a roma gyerekeket ért sérelmekről.A kisebbségi ombudsman jelentése szerint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában osztályok szintjén fizikailag elk