| Jászladány ítélet várható 2009.12.09 |
|
A bírósági ítélet pontot tehet a 8 éve húzódó jászladányi szegregációs ügy végére
MEGHÍVÓ Ítélet várható abban a polgári perben melyet a CFCF (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány) és a JRPSZ (Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet) két éve indított az iskolai szegregációs gyakorlatáról elhíresült Jászladány ellen.
Kállai László, a JRPSZ elnöke a múlt héten nyílt levélben kérte Hiller István oktatási és kulturális minisztert, Bajnai Gordon kormányfőt, és Sólyom László köztársasági elnököt, hogy legyenek jelen a nyilvános tárgyaláson. A jászladányi ügy jelentősen eltér minden más elkülönítő gyakorlattól, mert ellentétben például Miskolc, vagy Kaposvár mulasztásos jogsértésével, itt a helyi döntéshozók tudatosan, folytatólagosan, immáron nyolcadik éve tisztában voltak és vannak tettük eredményeivel, vagyis azzal, hogy úgy akarják elszigetelni a jászladányi nem roma közösség gyermekeit a romáktól, hogy közben folyamatosan megsértik a roma közösség alkotmányos alapjogait, és ellehetetlenítik a jászladányi mélyszegény, roma gyerekek jövőjét. „Ha a jászladányi szegregációs modell létezését eltűrjük, akkor akár be is zárhatjuk a Magyar Parlamentet és az összes hivatalt, amelyik Jászladány ellen az iskolai szegregáció miatt fellépett. Minek hoz törvényeket a Parlament, és mit érnek a törvények végrehajtására hivatott hivatalok, ha azokat akár egy pár ezres nagyközség is semmibe veheti? ...jó és rossz tanulókból csinálnak iskolát, a helyi elit gyerekeit kiemelik a szegények közül? S teszik mindezt az adófizetők pénzén, az adófizetők kárára. ...Iskolát lehet privatizálni? Meg lehet-e tenni, hogy egy önkormányzat a jogszabályok kijátszásával létrehoz egy ál-alapítványi intézményt, amelynek úgy biztosít önkormányzati forrásokat – öt évig több mint 25 millió forintot -, hogy közben saját önkormányzati iskolájának infrastrukturális és személyi feltételeit tudatosan tönkreteszi? Meg lehet-e tenni, hogy egy iskolaépületen belül kulcsra zárt ajtókkal válasszák el a nem roma, jobb módú gyerekeket a mélyszegény roma gyerekektől – s egy településen felnőhet egy olyan generáció, amelynek tagjait tudatosan különíti el egymástól a helyi hatalom?” -részlet a felperesi perbeszédből. A teljes perbeszéd, mely a tárgyaláson hallható lesz, megtalálható a CFCF honlapján. Azt reméljük, hogy az ítélet bebizonyítja hogy a jászladányi önkormányzat többszörösen megsértette a közoktatási törvényt, szembefordult az egyenlő bánásmódról szóló törvény szabályozásával és sárba tiporta a jászladányi roma gyerekek alkotmányos alapjogait. A nyilvános tárgyalás időpontja: 2009. december 9. (szerda) 13.00 óra, Helyszíne: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság (Szolnok, Kossuth u. 1.) Az ügy háttere: Kállai László a JRPSZ elnöke elmondta: „A sértettek és a probléma ugyanaz, mint eddig: Jászladány szegregálja és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatja a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeit. Az eddigi perekhez képest az változott, hogy a megfelelő jogi eljárásban a szegregációt és a hátrányos megkülönböztetést nevén nevezve keresünk jogorvoslatot." Mohácsi Erzsébet (CFCF elnöke) szerint a perrel pótolják azt a hiányosságot, amit az Ügyészség és az oktatási tárca már 2002-ben megtehetett volna. „Az Ügyészség a közpénzből felújított iskolaépület magánkézbe adásáról szóló ingyenes bérleti szerződést mulasztotta el megtámadni, a minisztérium azonban a rendszerváltás óta adós a közoktatás hatékony ellenőrző rendszerének létrehozásával és a jogsértések megszüntetésével. Ez a mulasztás minden gyereket érint, a leginkább persze a társadalom kirekesztettjeit: a mélyszegénységben élőket és a romákat.” Az önkormányzat a fenntartásában működő iskolaépület megosztásával, bérbeadásával, és a diákok osztályba sorolásával a cigány és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a 2002/2003-as tanévtől elkülöníti, és számukra az önkormányzati épületben alacsonyabb színvonalú oktatást biztosít. Az elkülönítés nem a diákok és szüleik szabad választásán alapul, hiszen az alapítványi iskola tandíját (jelenleg havi 4000 forint) megfizetni nem tudnák. A képviselőtestület az ingyenes bérleti szerződésen túl jelentős anyagi eszközökkel is támogatja az alapítványi iskolát. 2007-ben a helyi költségvetésből 1,8 millió forintot, valamint az alapítványi iskola tanulóinak étkeztetéséhez való hozzájárulásként 3,3 millió forintot ítéltek meg. Eközben az önkormányzati iskola rászoruló diákjainak azért nem vesznek ingyen tankönyvet, mert hasonló támogatásra az alapítványi iskolásoknak már nem futná. Az önkormányzati iskolától emellett a forráshiány csökkentése érdekében a tervezett 2 millió forintnyi dologi kiadást is visszavonták. Az önkormányzati iskolaépület szegregációt eredményező ’privatizációja’ Dankó István polgármester ötlete volt 2000-ben. Mint előterjesztésében írta: a „jászladányi társadalomban a cigány-magyar törésvonal felerősödik, ha egybeesik a szegény-gazdag törésvonallal. … A társadalomban egyetlen egy differenciáló eszközt fogadnak el megközelítően reálisnak: a pénzt. Az egyik ember bizonyos szolgáltatást megengedhet magának és meg tudja fizetni, a másik pedig nem (…) a problémák orvoslására az alapítványi magániskola-forma létrehozása és működtetése az a mód, mely a megoldást jelentheti.” Az iskolafenntartó alapítvány kuratóriumi tagja Dankó István polgármester, alapítója és kiemelt támogatója pedig - a helybelieket jelentős számban foglalkoztató Jász-Föld Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatója, - id. Dankó István. Fennállása óta az önkormányzat rendszeresen vizsgálja az alapítványi iskola működését, annak igazgatóját beszámoltatja, testületi ülésének jegyzőkönyveiből kitűnően az alapítványi iskolával szemben úgy lép fel, mintha annak fenntartója lenne. A felperesek a szegregáció és a hátrányos megkülönböztetés megállapításán túl azt kérik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságtól, hogy kötelezze az önkormányzatot a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el az ilyen és hasonló jogsértésektől; állapítsa meg, hogy a bérleti szerződések semmisek; kötelezze az önkormányzatot a 2002-őt megelőző eredeti helyzet fokozatos helyreállítására – az alapítványi iskolát pedig ennek tűrésére; kötelezze az önkormányzatot, hogy a jogsértés elkövetése miatt a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményben fejezze ki sajnálkozását; és fizessen egymillió forint közérdekű bírságot. |
Támogassa adója 1%-ával
Támogassa adója 1%-ával alapítványunkat!
Adószámunk:
18250107-1-43
PayPal
Támogasson minket! Paypal adomány küldésével vagy bankkártyájáról történő utalással támogathatja céljainkat! Köszönjük!
Panaszkönyv
Diszkrimináció érte Önt vagy gyermekét a közoktatásban? Írja meg, panaszát kivizsgáljuk! Mindenképpen adjon meg elérhetőséget!
