Pereljük Gyöngyöspata önkormányzatát a településen lévő szegregált osztályok miatt.
Gyöngyöspata neve a tavaszi szélsőjobbos félkatonai szervezetek megfélemlítő akcióiról híresült el, itthon és világszerte is. A masírozások befejeződtek ugyan, ám a roma lakosság megfélemlítése az új jobbikos vezetéssel zavartalanul folytatódhat - látszólag törvényesen. A roma gyerekek jogellenes iskolai elkülönítése mellé a 'társadalmi integráció eszközeként' a helyi hatóságok a szabálysértési bírságok tömeges kiszabását és a kőkorszaki eszközökkel végeztetett 'közmunkát' is felsorakoztatták.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 2011. október 14-én perelte be a Heves Megyei Bíróságon Gyöngyöspata Község Önkormányzatát és annak Nekcsei Demeter Általános Iskoláját, mert az iskolaépületen belül szegregált osztályokat működtetnek. A roma diákok összevont osztályokban az alsó szinten, a nemromák pedig a felső szinti termekben tanulnak.
Az első tárgyalás 2011. november 29-én volt a Heves Megyei Bíróságon.
Alapítványunk a Megyei Bíróságtól keresetében azt kéri, hogy:
1. állapítsa meg, hogy az iskolában a cigány gyerekeket a nem cigányoktól a fizikai térben jogellenesen elkülönítik. 2. állapítsa meg, hogy az így elkülönített cigány gyerekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak. 3. állapítsa meg, hogy az SNI tanulók oktatása során többszörös osztályösszevonás következtében az itt tanuló SNI cigány gyerekeket közvetetten különböztetik meg. 4. állapítsa meg, hogy a cigány gyerekeket közvetetten diszkriminálják azzal, hogy a napközibe csak olyan gyerekeket vesznek fel, akiknek mindkét szülője dolgozik. 5. kötelezze az alpereseket a jogsértés abbahagyására. 6. kötelezze az alpereseket, hogy a jogsértő helyzetet a becsatolt deszegregációs terv végrehajtásával szüntessék meg.
(A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának utóvizsgálati jelentése a közfoglalkoztatásról, a szabálysértési hatóságok eljárási gyakorlatáról és az oktatás helyzetéről Gyöngyöspatán - 2011. december)
Alapítványunk a szükséges terepszemlék, meghallgatások és a dokumentumok összegyűjtése után, nagyban támaszkodva az ombudsmani vizsgálatban foglaltakra, adta be keresetét, amelyet
Kihez integrálódnak a cigánytelepek lakói, ha a telepen végzik az integrációs munkát?
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány javaslatai a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia (2011-2020) tervezethez
1) Biztosítani szükséges az összhangot az EU Roma Stratégiával, mert:
Nem érhet célt a Nemzeti Roma Stratégia (NRS), ha a jogszabályi környezet ellentétes a célkitűzéseivel, vagyis a köznevelésre vonatkozó törvénytervezet és a közmunka szabályozása jelenlegi formájukban lehetetlenné teszik a romák oktatási és munkaerőpiaci integrációját, ezért ezeket módosítani szükséges.
Az NRS a romákat tekintse célcsoportnak. A Járóka Lívia EP képviselő javaslatai alapján kidolgozott és 2011. áprilisában elfogadott Európai Roma Stratégiával összhangban minden tagországnak a saját nemzeti ROMA stratégiáját kell kidolgoznia. Ez lehet egy általános szegénységellenes stratégia része, de nem nélkülözheti a kifejezetten a romákat célzó szociálpolitikai intézkedéseket. Hazánkban rendelkezésre állnak megbízható szociológiai adatok a romák által sűrűn lakott kistérségekről, amelyek a tervezés kiindulópontjául kell, hogy szolgáljanak.
Az EU Roma Stratégia által előírt cél az integráció, a befogadás. Ennek megfelelően az alapelvek meghatározásakor - Az integráció elve (3.3. pont) - az integrált oktatást úgy szükséges meghatározni, mint a roma gyerekek többségi intézményekben való nagyobb arányú befogadását. A jelenlegi szöveg, amely szerint az integráció az oktatásban csak akkor valósulhat meg, ha minden érintett egyetért, szembemegy az EU-s és magyar jogszabályokkal. Ellentétes az uniós és a magyar joggal az is, hogy arra rendezkedik be: a cigány iskolákban a feltételeket javítsa, azaz fenntartsa azokat. Ez vonatkozik a lakhatási integrációra is: nem a felszámolást, hanem a telepek, szegregátumok komfortosítását tűzik ki célul, a „saját lakókörnyezetben végzett integrációs munka" mellet.
Az EU Roma Stratégia prioritásként jelöli a roma nőket célzó stratégiai elemeket. Ennek megfelelően a NRS általános megállapításait minden ágazatban ki kell egészíteni a többszörösen hátrányos helyzetű roma nőket célzó esélykiegyenlítő, megerősítő intézkedésekkel és forrásokkal nevesített programokkal.
2) Az NRS konkrét célokat és feladatokat fogalmazzon meg, ne csak a megjelölt prioritási területeken (munkaerő-piaci esélyek, gyermekszegénység, szocio-kulturális hátrányok, roma nők hátrányai, földrajzi hátrányok javítása), hanem az antidiszkrimináció, iskolai szegregáció területén is!
Az NRS foglalkozzon a romák elleni rasszista támadásokkal és a diszkriminációval. Köteleződjön el a szélsőjobb erősödő akcióinak visszaszorítása mellett, és tervezzen intézkedéseket a romák biztonsága érdekében! Védjen meg minket, romákat a további gyilkosságoktól, félkatonai szervezetek megfélemlítő masírozásától!
Intézkedjen az iskolai szegregáció és az indokolatlanul fogyatékossá minősített roma diákok nagy arányának csökkentése érdekében! Erre a kormány által készíttetett tanulmányok (pl. Zöld könyv) egyértelmű iránymutatást adnak.
A pedagógiai munka ellenőrzése fontos, de nem elég. Intézkedjen a Közoktatási Törvény és az Egyenlő Bánásmód Törvény betartatása érdekében.
A hatékony hátránykompenzáció és az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében intézkedjen a korai gyermekkori fejlesztés, iskolán kívüli megsegítés, családokkal való munka (Biztos Kezdet, Tanoda programok, családi napközik) folytatása érdekében!
Hozzon létre egy monitoring módszertant az etnikai alapú szegregáció, diszkrimináció vizsgálatára, szankcionálására és felszámolására!
Hangolja össze az oktatási integráció és teljes deszegregáció prioritásával a gyermekvédelem, a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységét.
3) Szükséges konkretizálni és körülhatárolhatóvá tenni a NRS-ban a következőket:
Az NRS tervezetében nem különül el az EU-s, a hazai, és egyéb (pl. egyházi) források megjelölése, az egyes intézkedésekhez rendelten, ráadásul nem különül el a már évek óta futó programokra szánt pénz az új programokra szánt forrásoktól.
Nem határozzák meg a megemlített érintettek szerepét: a civilek, a CKÖ-k, az ORÖ, a különböző bizottságok, az egyházak szintjén. Rendeljenek konkrét felelősöket az intézkedésekhez.
A romákat képviselő civil szervezetek (nem csak CKÖ-k) bevonása az intézkedések végrehajtásában és monitorozásában sokkal szélesebb körű, és hatékonyabb kellene legyen.
4) A roma gyerekek minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzájutásának biztosítására a CFCF 2007-ben részletes ajánlásokat tett, a dokumentum letölthető a http://www.soros.org/initiatives/roma/articles_publications/publications/equal_20070329 oldalon (az ajánlások: 77-79. oldalon találhatók). Ezeket az ajánlásokat az NRS kontextusában is fenntartjuk.
2011. október 4. - A döntés a roma gyerekek esetében megállapította az elkülönítés tényét, de - változtatva az elsőfokú ítéleten - a halmozottan hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban elutasította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) keresetét. A bírói érvelés szerint, szemben az etnikai hovatartozással, e körülmény kapcsán a felperes nem indíthat keresetet. (MTI)
Az első fokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság tavaly szeptemberben marasztalta el a városi önkormányzatot az ügyben. Az akkor elhangzott indoklás szerint ugyan spontán folyamatok nyomán alakult ki az a helyzet, hogy a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjainak többsége roma származású, illetve hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, de az önkormányzat nem tett meg mindent annak érdekében, hogy felszámolja ezt a jogellenes helyzetet.
Az eljárás során az iskola vezetőit, oktatóit az önkormányzat illetékes osztályvezetőjét, valamint több szülőt is meghallgató bíróság arra az álláspontra helyezkedett: noha a diákok és szüleik erősen kötődnek az intézményhez, annak oktatóihoz, elégedettek az ott folyó munkával, nem kaptak elegendő tájékoztatást, összehasonlítási lehetőséget arról, milyen körülmények között tanulhatnának a gyerekek más intézményben.
Az elsőfokú eljárás során elhangzott szóbeli indokolásban az szerepelt: ugyan az önkormányzat csatolt olyan szülői nyilatkozatokat, amelyekben kérik a kisebbségi oktatást a gyerekek számára, ám ezek a dokumentumok jellemzően formanyomtatvány-szerűek voltak, ráadásul sok esetben hiányosan vagy olvashatatlanul töltötték ki azokat.
Az elsőfokú ítélet kitért arra is: ebben az iskolában 2010 szeptemberében már nem indult első évfolyam, a térség beiskolázási zónáinak határait pedig úgy rajzolták át, hogy majdnem egy tucat intézménybe osztották szét e városrész zömében roma és hátrányos helyzetű fiataljait.
A keddi ítélethirdetés után Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumának elnöke azt mondta: a közeljövőben a helyszínen fogják áttekinteni, hogy mi változott a per indítása óta, de az eddigi gyakorlat azt mutatja, "Győrben van szándék arra, hogy ezt a jogsértő állapotot felszámolják, hiszen már két éve nem indult első osztály" ebben az iskolában. Ez pedig azt mutatja, hogy a kérdést "felmenő rendszerben meg lehet oldani" - tette hozzá a kuratórium elnöke.
Jogvédő szervezetek rendszeres egyeztetésre hívják fel a kormányt az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások végrehajtása érdekében
There are no translations available.
Budapest, 2011. szeptember 22. – Tegnap délután számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából. A civilek bírálatot fogalmaztak meg amiatt, hogy az elfogadott és elutasított ajánlásokról döntő kormányhatározat megalkotását nem előzte meg érdemi konzultáció, és aggályaiknak adtak hangot egyes elutasított ajánlások kapcsán. A jogvédők azt javasolták, hogy rendszeresen összeülő kormányzati-civil munkacsoportok dolgozzák ki az elfogadott ajánlások végrehajtásához szükséges lépéseket és ellenőrizzék a végrehajtás folyamatát. A kormányzat képviselői október végére ígértek választ a civilek felvetésére.
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét az ENSZ Közgyűlése hozta létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 193 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az eljárás keretében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megvizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az Emberi Jogi Tanácsot alkotó ENSZ tagállamok 2011 májusában Magyarország vonatkozásában összesen 148 ajánlást fogalmaztak meg. Ezek közül a magyar kormány 113-at a helyszínen elfogadott, 6-ot elutasított, és további 29-cel kapcsolatban jelezte, hogy az elfogadásukról való döntés további megfontolást igényel. Az erről hozott 2011. szeptember 2-i kormányhatározat végül hat ajánlást teljesen, hármat részben elfogadott, a fennmaradó 20-at viszont elutasította.
A Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár és Prőhle Gergely helyettes államtitkár által sebtében, 2 nappal Magyarország ENSZ-meghallgatása előtt összehívott találkozón a részt vevő szervezetek kifogásolták, hogy a kormányzat nem vonta be célzottan a civil társadalmat a határozat elfogadásának folyamatába, és mindössze három munkanapot biztosított a határozat tervezetének észrevételezésére, ezzel ellehetetlenítve az érdemi véleményezést. Különösen annak fényében látták aggályosnak mindezt, hogy a Magyarország által 2011 májusában elfogadott ajánlások közül több is a civileknek a UPR végrehajtásába való minél nagyobb fokú bevonására hívta fel a kormányt. Szintén elhangzottak bírálatok egyes elutasított ajánlások kapcsán. A jogvédők kifejtették: nem látják például semmilyen elfogadható okát annak, hogy Magyarország elutasította a halálbüntetés tilalmának sarkalatos törvényben, vagy az Alaptörvényben való kimondását, a szexuális orientáció mint diszkrimináció ellen védett tulajdonság kifejezett megjelenítését az Alaptörvényben, a családon belüli erőszak önálló törvényi szabályozását vagy a menedékkérők őrizetére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, amellyel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember 20-án marasztalta el Magyarországot.
A találkozón megjelent jogvédő szervezetek kérték, hogy a kormányzat fordítsa le és az indoklással együtt tegye nyilvánossá az Emberi Jogi Tanács tagjai által megfogalmazott ajánlásokat, és nevezze meg azokat a szerveket, amelyek felelősek az egyes elfogadott ajánlások teljesítéséért. Javasolták továbbá, hogy jöjjenek létre olyan kormányzati-civil munkacsoportok, amelyek egy-egy téma (gyűlölet-bűncselekmények kezelése; a nőket, melegeket, romákat, és egyéb sérülékeny társadalmi csoportokat sújtó diszkrimináció elleni küzdelem; börtönviszonyok, stb.) kapcsán rendszeres időközönként összeülnek az elfogadott ajánlások végrehajtását célzó lépések meghatározására és a végrehajtási folyamat nyomon követésére. Az államtitkár arra tett ígéretet, hogy a civilszervezetek javaslatával kapcsolatban a kormányzat október végéig alakítja ki álláspontját.
A sajtóközleményt az Amnesty International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a MONA - Magyarországi Női Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Minority Rights Group, a NANE Egyesület, a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda, a PATENT Egyesület és Társaság a Szabadságjogokért adta ki. Kérjük, a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő, hogy az ügyről minél többen tudomást szerezhessenek!
Az üggyel kapcsolatos kérdéseivel kérjük, keresse Átol Dorottyát, az Amnesty International Magyarország kampánykoordinátorát a +36 70 610 56 91–es számon!
