Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2003. november 28-án alakult. A Fővárosi Bíróság 9064. sorszámon 2004. január 02-án vette nyilvántartásba és minősítette közhasznú szervezetté.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány törvényi kötelezettségének eleget téve az alábbiakban teszi közzé a 2010. évre vonatkozó szakmai beszámolóját, kimutatását a rendelkezésre álló vagyon/támogatás felhasználásáról, valamint az Egyszerűsített éves beszámoló mérlegét és az egyszerűsített éves beszámoló Eredmény-kimutatását.

Az Alapítvány elsősorban a közhasznú szervezetekről szóló, 1997. CLVI. Törvény 26§ c) bekezdése 2, 4,10,11,12,13 pontjaiban meghatározott közhasznú tevékenységeket végzi. A 2010-es évre kitűzött stratégiai célok és a kapcsolódó tevékenységek, programok a következő közhasznú tevékenységek vonatkozásában voltak relevánsak:



10. gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység


Az Alapítvány célja a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek esélyegyenlőségének biztosításával a gyerekek iskolai sikerességének elősegítése. 2010-ben a következő eszközök, programok segítették a célunk megvalósulását:


II/1. Jogi és egyéb hivatali eljárások
II/2. Tényfeltárás és közösségfejlesztői munka
II/3. Nyomásgyakorlás, lobbitevékenység

1. Konferenciák, előadások
   
   
2. Más szervezettekkel való közös fellépés, találkozás
   
   
3. Nyilvánosság; média
   
   

II/1. Jogvédelem - Jogi és egyéb hivatali eljárások


Az előző években indult, 2010-ben is zajló, valamint 2010-ben indult ügyek:



Közérdekű igényérvényesítési per folytatódott Miskolc, Jászladány, Győr és Kaposvár településeken valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen.

Kártérítési ügyek folytatódtak indokolatlanul sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek ügyében Kecskeméten és Nyíregyházán, valamint a miskolci cigányiskolák 5 volt tanulója képviseletében az Allen & Overy ügyvédi iroda bevonásával és kárértési per ugyancsak a volt cigány tanulók hátrányos megkülönböztetése miatt a sződi iskolában.

Egyéb jogi eljárásokat Taktaharkány és Tiszavasvári ellen indult eljárásunk az EBH előtt sikerrel zárul.


Ügyeink:




Miskolc:

1. Miskolc ellen 2005 júniusában közérdekű igényérvényesítési pert indítottunk, mert a cigány, illetve hátrányos helyzetű gyermekeket Miskolc több iskolájában jogellenesen elkülönítették. Másodfokon Alapítványunk megnyerte az ügyet (2006), de újra pereltünk (2006 december), mivel a bírósági döntést követően sem tett az önkormányzat lépéseket a szegregáció felszámolására. 2010. március 4-én Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése határozatban döntött a József Attila tagiskola bezárásáról; az indokok között a szegregáció ténye is szerepelt.

2. A Morley Allen & Overy Ügyvédi Iroda Miskolc ellen személyiségi jogsértés tárgyában elégtételadás és kártérítés iránt 2008-ban indított perében, pro bono ügyként elvállalta 5 olyan roma fiatal képviseletét, akik szegregált körülmények között tanultak azokban az általános iskolákban. Alapítványunk az eljárás folyamán a háttérmunkát végezte: a felperesek beazonosítása, kapcsolattartás, a felperesek tárgyaláson való részvételének biztosítása, szakmai tanácsadás a képviseletet ellátó iroda részére. 2010. június 2-án a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy attól függetlenül, hogy a fiatalok sorsa hogyan alakult az általános iskola befejezését követően, az elkülönítés ténye önmagában kedvezőtlenebb bánásmódot valósít meg, amely a polgári jog szerint kártérítést von maga után. Ezért a Legfelsőbb Bíróság 100 000 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte Miskolc városát fejenként mind az 5 gyerek részére. A döntés történelmi jelentőségű. Ez az első olyan estet Európában, amelyben nemzeti bíróság ítél meg kártérítést roma gyerekeknek azért, mert az általános iskolában etnikai hovatartozásuk miatt elkülönítve oktatták őket.




Taktaharkány:

Alapítványunk 2009. májusában eljárást kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt többek között az SNI osztályok szabálytalan összevonása, jogszabálynak nem megfelelő osztályszervezési szempontok, az SNI osztályok szegregált elhelyezése, valamint a cigány HHH gyermekeket megillető kedvezményekkel kapcsolatos tájékoztatás elmulasztása, étkezési támogatásra, gyermekek napközbeni ellátására és az integrált oktatáshoz való jog megsértése miatt. Az ügy 2010-ben sikeresen, 4-oldalú egyezséggel zárult, melyben az Taktaharkányi Önkormányzat és iskolája vállalta, hogy biztosítja a roma és HHH gyerekek korai képességfejlesztését, és így a tehetséggondozó osztályba való bejutásukat, valamint több férőhely révén a HHH gyerekeknek a törvény szerint őket megillető ingyen ebédhez jutását. Ez az első eset, hogy az EBH előtt iskolai szegregációs ügy egyezséggel zárult.




Tiszavasvári:

Tiszavasvári kezdeményezésére, a Magyarországi Magiszter Alapítvány alapítványi iskolát hozott létre a településen úgy, hogy a helyben évtizedek óta cigányiskolaként ismert „Zöld iskolát" megkapta a várostól. Az alapítványi fenntartásba vétellel legalizálni akarják a fennálló elkülönítő gyakorlatot. Alapítványunk még a fenntartóváltás előtt, 2009. májusában eljárást kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt. Az EBH elmarasztalta 2010. február 19-i határozatában a fenntartót, aki megtámadta a határozatot. Az ügy bíróságon folytatódik tovább, melybe megpróbálunk beavatkozóként az EBH oldalán részt venni.

Jászladány:

A jászladányi polgármester kezdeményezésére 2002-ben létrehoztak egy alapítványi iskolát, láthatólag azzal a céllal, hogy ott többségi gyerekeket oktassanak. A fizetendő tandíj megfizethető a többségi szülőknek, de a hátrányos helyzetű roma gyerekek szüleinek már nem. Az alapítványi iskola vezetésében és finanszírozásában az önkormányzat jelentős részt vállal. A CFCF keresetében azt kérte (2007), hogy a bíróság állapítsa meg az önkormányzati és alapítványi iskolások között fennálló szegregációt és az oktatás színvonalában és fizikai feltételeiben fennálló közvetlen megkülönböztetést. Az ügyben első fokon eljáró Megyei Bíróság elutasította a CFCF és a JRPSZ keresetét (2009). 2010. októberében a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntése elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy a két iskola nincs összehasonlítható helyzetben. Felperesek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak.




Kaposvár:

A nyíregyházi tényálláshoz hasonlóan, indított a CFCF pert Kaposvár Önkormányzata ellen Pécsi Utcai Általános Iskolában fennálló intézmények közötti szegregáció miatt (2008). A Somogy Megyei Bíróság 2009. november 30-án első fokú ítéletében megállapította a jogellenes elkülönítést, illetve a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetését. Kaposvár Önkormányzata fellebbezett. 2010. május 20-án a Pécsi Ítélőtábla megállapította, hogy a Pécsi Utcai Általános Iskolában a roma tanulókat jogellenesen elkülönítik és a fenntartót a jogsértés abbahagyására és megszüntetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság 2010. november 24-én a másodfokú, jogerős ítéletet részben helybenhagyta: lehetséges bírósági úton érvényesíteni az illegális elkülönítés megszüntetését akkor, ha „reális, teljesíthető és végrehajtható marasztalási keresetet" terjeszt az Alapítvány a Bíróság elé. Ennek értelmében Alapítványunk felhatalmazást és bátorítást kapott egy új deszegregációs tervvel ellátott kereset e1őterjesztésére.




Győr
Győr Önkormányzata ellen az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása iránt, közérdekű igényérvényesítési keresetet nyújtottunk be a megyei bírósághoz, az önkormányzat fenntartásában működő Kossuth Lajos Általános Iskolában fennálló intézmények közötti szegregáció miatt (2008 vége). Győr 2009. januárjában módosította az iskolai felvételi körzethatárokat, ennek következtében mindössze annyi változott, hogy az eddig is a Kossuth iskolába járó gyerekek között a nem körzetesnek számítók létszáma emelkedett. Alapítványunk itt is szervezett átiratkozási akciót, de hat gyerekből egyet sem vettek át a többségi iskolába. 2010 márciusában Győr város önkormányzata határozatban döntött arról, hogy a Kossuth Lajos Általános Iskolában 2010 szeptemberétől nem indít első osztályt. Az eljárást első fokon megnyerte a CFCF.


Nyíregyháza:

Kártérítési pert indítottunk 3 indokolatlanul sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermek ügyében (2007). A diákok bíróság által kirendelt szakértő általi felmérése megtörtént. Az egyik gyermek esetében a szakértő megállapította, hogy nem sajátos nevelési igényű, ennek ellenére nem mondta ki, hogy nem a megfelelő oktatásban részesült. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2009. május 27-én meghozta és kihirdette ítéletét, amelyben megállapította, hogy az alperesek megsértették az ügyben szereplő gyermekek esélyegyenlőséghez és a tanulás megválasztásához való jogát. A bíróság a két gyereknek egy-egy millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek. A Debreceni Ítélőtábla 2009. november 5-i ítéletében a felperesek keresetét elutasította, ezért a fiatalok jogi képviselőjük útján a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. A LB 2010. június 9-én a másodfokú ítéletet részben megváltoztatta, kimondta, hogy a szakértői bizottság mulasztott, amikor nem tájékoztatta a szülőket a felülvizsgálat lehetőségéről, illetve nem tette lehetővé, hogy a szülők jelen legyenek a gyerekek vizsgálatakor. Ezért a Bíróság a gyermekek felmérésekor a szakértői bizottságokat fenntartó Megyei Önkormányzatot kártérítésre kötelezte 300 000 - 300 000 Ft összegben. Alapítványunk a Bíróság által elutasított kereseti pontok ügyében Strasbourgba az Európa Tanács Ember Jogi Bíróságához fordult.




Sződ:
Kártérítési keresetet nyújtottunk be a Pest Megyei Bírósághoz a Hunyadi János Általános Iskola, és az iskolát fenntartó Sződi Önkormányzat ellen. 5 roma diák vállalta, hogy fellép volt iskolája ellen, mert jogellenesen különítették el őket, alacsony minőségű oktatásban részesültek, stb. és ez hátrányosan befolyásolta a lehetőségeiket. 2008. október 30-án volt az első tárgyalás. Az ügy folyamatban van.

Kerepes

Alapítványunk kezdeményezésére az Oktatási Hivatal vizsgálta a Széchenyi Iskolában elkülönített osztályokat, és néhány gyerek ügyét, akit nem engedtek csak heti 2 napban iskolába járni. A vizsgálatot követően 1 millió forint összegű bírságot rótt az önkormányzatra (ilyen összegű bírság eddig még OH vizsgálat eredményeként nem született), amit megfellebbeztek. 2008 őszén a Kerepesi Általános Iskola igazgatója becsületsértés miatt büntetőeljárást kezdeményezett, alapítványunk igazgatója, Mohácsi Erzsébet ellen. Az Igazgatónő szerint Mohácsi Erzsébet hamisan állította azt a tanévnyitó körút tapasztalatait összegezvén, hogy Kerepes még mindig szegregálja a roma tanulókat. 2010. február 17-én az önkormányzat kérelmet a Fővárosi Bíróság elutasította és az iskolát kötelezte az 1 millió forint összegű bírság megfizetésére.




Heves és Tolna megye

Heves és Tolna megyék önkormányzatai, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az általuk fenntartott tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok ellen készítettünk elő keresetet a cigány és HHH gyerekek magas arányú félrediagnosztizálása miatt az Európai Roma Jogok Központjával. A Heves megye elleni keresetet 2010 második felében beadtuk, a Tolna megyében az előkészítő munka befejeződött, a keresetet 2011 elején tervezzük beadni. A keresetet alapos tényfeltárás előzte meg: Alapítványunk 2010 folyamán Heves és Tolna megyékben a roma gyerekek indokolatlanul történő sajátos nevelési igényűvé (SNI) nyilvánításáról, annak körülményeiről az érintett szülőkkel interjúkat készített és kérdőíveket töltetett ki velük, valamint Tolna megyében 9 gyermek felülvizsgálatán vett részt. A Heves megyei kereset ennek alapján állítja, hogy a megyében működő szakértői bizottság kultúra-specifikus bemérési módszerei által közvetlenül és közvetetten diszkriminálja a roma illetve hátrányos helyzetű gyermekeket, valamint a szakértői bizottság és a fenntartók (megyei önkormányzat és minisztérium) a hatékony ellenőrzés elmulasztásával fenntartják a jogsértő állapotot.




Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen 2009-ben indított per

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és miniszter ellen az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása és járulékai iránt nyújtottunk be keresetet a Fővárosi Bírósághoz 2009 szeptemberében, mert álláspontunk szerint a 2003/2004-es tanévtől, a vonatkozó jogszabályok alapján fennálló kötelezettségüknek (ágazati irányítás) elmulasztásával fenntartják a cigány gyerekek iskola, iskolaegység és osztály szintű jogellenes elkülönítését a nem-cigány gyerekektől. Az első tárgyalás 2010. február 2-án volt, ahol a Bíróság döntött az ügy befogadásáról. A második tárgyalás június 22-én volt, ahol megállapítást nyert, hogy az új kormányzati struktúrában a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) és annak minisztere az alperese. A Minisztérium az eljárás szüneteltetését kérte és megegyezést helyezett kilátásba.




Ügyvédbojtár képzése:

Alapítványunk egy Ügyvédjelölt „on the job" képzésére kapott támogatást a Summa Artium Alapítványtól.


A jogi eljárásokban, az ügyek kezelésében, technikai megvalósításában, a fejlemények figyelemmel kísérésében ügyvédjelöltünk dr. Budai Zoltán személyesen működik közre. Feladatainak részét képezi a gyakorlati tapasztalatok átültetése az elméleti, tanulmányi munkákba, és a jogi lépések előkészítését gyorsító dokumentum minták és segédanyagok kidolgozása, megszerkesztése.




II/2. Tényfeltárás és közösségfejlesztői munka

A jogi lépéseket minden esetben előzetes helyszíni felmérés, tényfeltárás előzi meg. A közösségi munka nem szűnik meg az eljárás megindításával, alapítványunk jelen van a településen, amíg szükség van rá. A szülőket segítjük a szegregáció megelőzését, megszüntetését biztosító és egyéb akciókban (pl. felvételi kérelmek, átiratkozások, szakértői vizsgálatok nyomon követése, jogi képviselet megszervezése, ellátása, stb.)


A peres, illetve egyéb jogi eljárásba vont településeken a tényfeltárás mellett a helyi roma közösség felkészítése, informálása, segítése 2010-ben is megtörtént. Továbbá a látószögünkbe került, még eljárás alá nem vont településeken megkezdtük a tényfeltárást. A koordinátorok, több újonnan bevont település oktatási helyzetének feltárásán dolgoztak, illetve stratégiákat dolgoztunk ki a településeken szükséges jogi és közösségi feladatok mentén.




Legfontosabb tényfeltáró munkánk 2010-ben a félrediagnosztizált roma gyerekek ügyében indított és indítandó perünket megalapozó iskolalátogatások, családlátogatások, és felülvizsgálatokon való részvételeink voltak Heves és Tolna megyékben. A tényfeltárás során megvizsgáltuk a roma gyerekek arányát a speciális iskolákban, a szülőktől információt kaptunk az SNI-vé nyilvánítás folyamatáról, a kötelező felülvizsgálatokról, az eljárás során általuk tapasztaltakról, tájékoztatásukról, és Tolna megyében a szülők képviseletében részt vettünk az újraméréseken (9 gyerek esetében). Részvételünk a szakértői bizottság vizsgálatán olyan ismeretanyagot és módszert eredményezett, melynek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy pszichológus nélkül is vizsgálható legyen a diagnosztizálás folyamata.

A 2010-ben a következő településeken végeztünk közösségi munkát: Hatvan, Gyöngyös, Eger, Szekszárd, Bonyhád, Paradicsompuszta, Jászárokszállás, Dombóvár, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Szarvas, Szikszó, Kalocsa, Kerepes.







II/3. Nyomásgyakorlás, lobbitevékenység

a) Konferenciák:

2010. március 18-19. Rotterdam, Erasmus Egyetem: Előadás az anti-diszkriminációs törvénykezéshez kapcsolódó jogorvoslat és szankciók hiányosságairól (Lilla Farkas)

2010. április 15. Külügyminisztérium: Emberi Jogi konferencia. Előadás Mohácsi Erzsébettől az iskolai szegregációról.

2010. május 21. Dublin: Előadás a roma gyermekek iskolai helyzetével kapcsolatos jogi lépésekről (Lilla Farkas)

2010. augusztus 28. Hódmezővásárhely Nemzeti Tanévnyitó Ünnepség és konferencia. Mohácsi Erzsébet átadja Lázár Jánosnak, Hódmezővásárhely polgármesterének a Mozgalom a Deszegregációért díjat.

2010. október 28. Skopje, FYROM: OSCE konferencia: Előadás az egyenlő bánásmód hatóságok, szervezetek felállításáról (Farkas Lilla)

2010. november 25. Budapest, Külügyminisztérium, Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) kerekasztal-beszélgetés a romák és az oktatás helyzetéről, Farkas Lilla felszólalása

2010. november 24-26. Esztergom: Nemzetközi roma-konferencia (szervezte: Polgári Magyarországért Alapítvány): a Jászladányi ügy tanulságai - Mohácsi Erzsébet előadása




Előadások:

2010. május 8. Egyenlő Bánásmód Hatóság. Kerekasztal-beszélgetés a sokszínűségről és az anti-diszkriminációról. Mohácsi Erzsébet részvételével

2010. június 1. Athe Sam Festival, Budapest. Kerekasztal-beszélgetés a roma gyermekek oktatási helyzetéről Mohácsi Erzsébet részvételével

2010. június 21-24. CEU, Budapest: Jean Monnet Nyári Egyetem: Farkas Lilla előadásai az anti-diszkriminációs jogi érvelésről, megerősítő intézkedésekről és a gyűlöletbeszédről

2010. október 20. CEU, Budapest, British Council szeminárium a megerősítő intézkedésekről (Farkas Lilla)

2010. november 12. SZOCEXPO, Budapest, előadás az iskolai szegregációról a „Gyerekesély" szekcióban (Mohácsi Erzsébet)

2010. november 18. CEU, Budapest, Farkas Lilla előadása Nagy Boldizsár nemzetközi jogok óráján

2010. november 30. Bibó István Szakkollégium, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata (Farkas Lilla)

2010. december 10. Gödör Klub Emberi Jogok Világnapja alkalmából Mohácsi Erzsébet és Pacziga Mónika képviselte a CFCF-et a Civil Kávézóban.




b) Más szervezetekkel való együttműködés:

ERRC: a roma gyerekek enyhén értelmi fogyatékosként való félrediagnosztizálása ellen fellépő perek megbeszélése

TASZ: találkozó a CFCF irodájában, amelynek során megvitattuk a TASZ roma-programját; a CFCF beszámolt jogi és terepen szerzett tapasztalatáról




c) Média

Részletes lista a médiában való megjelenésünkről: http://www.cfcf.hu/sajto-2010_hu.html.


A 2010-es évi pénzügyi beszámoló itt olvasható. Az Alapítvány 1%-ból származó bevételei a következők voltak 2008 és 2009 adóévekben:
2008 adóév: 984 867 Ft
2009 adóév: 403 851 Ft

2010. évi beszámoló mérleg ITT olvasható (pdf)