I. Az Alapítvány bemutatása

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2003. november 28-án alakult. A Fővárosi Bíróság 9064. sorszámon 2004.-01.02-án vette nyilvántartásba és minősítette közhasznú szervezetté.

Az Alapítvány induló vagyona:    1.000.000 Ft

Alapítója: Eleőd Ádám külföldi (Argentína) magánszemély

Az Alapítvány célja: a Magyarországon nehéz sorban élő, főként, de nem kizárólagosan roma fiatalok segítése, elérhetővé téve számukra a jóléti társadalom vívmányait.

II. Szakmai beszámoló az Alapítvány 2009. évi tevékenységéről

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány törvényi kötelezettségének eleget téve az alábbiakban teszi közzé a 2009. évre vonatkozó szakmai beszámolóját, kimutatását a rendelkezésre álló vagyon/támogatás felhasználásáról, valamint az Egyszerűsített éves beszámoló mérlegét és az egyszerűsített éves beszámoló Eredmény-kimutatását.

Az Alapítvány elsősorban a közhasznú szervezetekről szóló, 1997. CLVI. Törvény 26§ c) bekezdése 2, 4,10,11,12,13 pontjaiban meghatározott közhasznú tevékenységeket végzi. A 2009-es évre kitűzött stratégiai célok és a kapcsolódó tevékenységek, programok a következő közhasznú tevékenységek vonatkozásában voltak relevánsak:

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

10. gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

Az Alapítvány célja a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek esélyegyenlőségének biztosításával a gyerekek iskolai sikerességének elősegítése. 2009-ben a következő eszközök, programok segítették a célunk megvalósulását:

II/1. Jogi és egyéb hivatali eljárások
II/2. Tényfeltárás és közösség fejlesztői munka
II/3.

a) Lobbi tevékenység, nyomásgyakorlás

b) Más szervezettekkel való közös fellépés, találkozás

c) Nyilvánosság; kommunikációs stratégia kidolgozása

II/4. Képzés az Oktatási Hivatal munkatársainak

II/5. Esélyteremtő tábor

II/1. Jogvédelem - Jogi és egyéb hivatali eljárások

Az előző években indult, 2009-ben is zajló, valamint 2009-ben indult ügyek:

Közérdekű igényérvényesítési per folytatódott Miskolc, Jászladány, Győr és Kaposvár településeken valamint 2009 őszén pert indítottunk az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen.

Kártérítési ügyek folytatódtak indokolatlanul sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek ügyében Kecskeméten és Nyíregyházán, valamint a miskolci cigányiskolák 5 volt tanulója képviseletében az Allen & Overy Ügyvédi Iroda bevonásával és kárértési per ugyancsak a volt cigány tanulók hátrányos megkülönböztetése miatt a sződi iskolában és Csörög-Sződ településeken.

Egyéb jogi eljárások voltak folyamatban az Oktatási Hivatal előtt, továbbá az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál indítottunk két jogi eljárást (Taktaharkány, Tiszavasvári).

Ügyeink:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:

Miskolc:

1. Miskolc Megyei Jogú Város ellen 2005 júniusában közérdekű igényérvényesítési pert indítottunk, mert a cigány, illetve hátrányos helyzetű gyermekeket Miskolc több iskolájában jogellenesen elkülönítették. Másodfokon Alapítványunk megnyerte az ügyet (2006), de újra pereltünk (2006 december), mivel a bírósági döntést követően sem tett az önkormányzat lépéseket a szegregáció felszámolására. A peres felek közös kérelmére az eljárás szüneteltetésére került sor, amely alkalmat teremtett az Önkormányzat számára intézkedéseinek megtételére. (2010. március 4-én Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése határozatban döntött a József Attila tagiskola bezárásáról; az indokok között a szegregáció ténye is szerepelt).

2. A Morley Allen & Overy Ügyvédi Iroda Miskolc ellen személyiségi jogsértés tárgyában elégtételadás és kártérítés iránt 2008–ban indított perében, pro bono ügyként elvállalta 5 olyan roma fiatal képviseletét, akik szegregált körülmények között tanultak azokban az általános iskolákban, amelyekről a jogsértést a Miskolc-I-es perünkben a Debreceni Ítélőtábla jogerősen megállapította (2006). Alapítványunk az eljárás folyamán a háttérmunkát végzi: a felperesek beazonosítása, kapcsolattartás, a felperesek tárgyaláson való részvételének biztosítása, szakmai tanácsadás a képviseletet ellátó iroda részére. A per kapcsán a megyei bíróság ítélete szerint a teljes integráció elmaradásával az Önkormányzat a jogsértést elkövette, de a fiatalok a jogsértő magatartással összefüggésben kár bekövetkeztét bizonyítani nem tudták, így a bíróság a jogsértés megállapításán túlmenően a keresetet elutasította. A döntés ellen a fiatalok képviselőjük útján fellebbeztek. A Debreceni Ítélőtáblán 2009. november 19-én a felperesek keresetét másodfokon is elutasították. A fiatalok ezután jogi képviselőik útján a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak.

Taktaharkány (2009-ben indult):

Alapítványunk 2009. májusában eljárást kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt többek között az SNI osztályok szabálytalan összevonása, jogszabálynak nem megfelelő osztályszervezési szempontok, az SNI osztályok szegregált elhelyezése, valamint a cigány HHH gyermekeket megillető kedvezményekkel kapcsolatos tájékoztatás elmulasztása, étkezési támogatásra, gyermekek napközbeni ellátására és az integrált oktatáshoz való jog megsértése miatt. Az ügy folyamatban van.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Tiszavasvári:

Tiszavasvári kezdeményezésére, a Magyarországi Magiszter Alapítvány alapítványi iskolát hozott létre a településen úgy, hogy a helyben évtizedek óta cigányiskolaként ismert „Zöld iskolát” megkapta a várostól. Az alapítványi fenntartásba vétel legalizálta a fennálló elkülönítő gyakorlatot. Alapítványunk még a fenntartóváltás előtt, 2009. májusában eljárást kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt. (Az EBH elmarasztalta 2010. február 19-i határozatában a fenntartót.)

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jászladány:

A jászladányi polgármester kezdeményezésére létrehoztak egy alapítványi iskolát, láthatólag azzal a céllal, hogy ott nagyrészt többségi gyerekeket oktassanak. A fizetendő tandíj még éppen megfizethető a többségi szülőknek, de a hátrányos helyzetű roma gyerekek szüleinek már nem. Több tényező utal arra, hogy az alapítványi iskola vezetésében és finanszírozásában az önkormányzat jelentős részt vállal. A CFCF közérdekű igényérvényesítési keresetében azt kérte (2007), hogy a bíróság állapítsa meg az önkormányzati és alapítványi iskolások között fennálló szegregációt és az oktatás színvonalában és fizikai feltételeiben fennálló közvetlen megkülönböztetést. Az ügyben első fokon eljáró Megyei Bíróság elutasította a CFCF és a JRPSZ keresetét (2009. december 9.). Az Alapítvány fellebbezett az ítélet ellen. Az ügy folyamatban van.

Somogy megye

Kaposvár:

A nyíregyházi tényálláshoz hasonló tények alapján indított a CFCF közérdekű igényérvényesítési pert Kaposvár Önkormányzata ellen az önkormányzat fenntartásában működő Pécsi Utcai Általános Iskolában fennálló intézmények közötti szinten jelentkező szegregáció miatt (2008). A Somogy Megyei Bíróság 2009. november 30-án első fokú ítéletében megállapította a jogellenes elkülönítést, illetve a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetését. Kaposvár Önkormányzata fellebbezett. (Az ügyet 2010. május 20-án a Pécsi Ítélőtábla tárgyalta másodfokon és megállapította az egyenlő bánásmód sérelmét a Pécsi utcai Általános Iskolával kapcsolatban, kötelezve az önkormányzatot a jogsértő helyzet megszüntetésére).

Győr-Moson-Sopron megye

Győr
Győr Önkormányzata ellen az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása iránt, a Dunántúlon a második közérdekű igényérvényesítési keresetet nyújtottunk be a megyei bírósághoz, az önkormányzat fenntartásában működő Kossuth Lajos Általános Iskolában fennálló intézmények közötti szinten jelentkező szegregáció miatt (2008 vége). Győr 2009. januárjában módosította az iskolai felvételi körzethatárokat, ennek következtében mindössze annyi változott, hogy az eddig is a Kossuth iskolába járó gyerekek között a nem körzetesnek számítók létszáma emelkedett. Alapítványunk itt is szervezett átiratkozási akciót, de hat gyerekből egyet sem vettek át a többségi iskolába. (2010 márciusában Győr város önkormányzata határozatban döntött arról, hogy a Kossuth Lajos Általános Iskolában 2010 szeptemberétől nem indít első osztályt.)

Bács-Kiskun megye

Kecskemét:
3 indokolatlanul sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermek kártérítési pere (2007). 2009 februárjában a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletben elutasította a keresetet.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Nyíregyháza:

Kártérítési pert indítottunk 3 indokolatlanul sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermek ügyében (2007). A diákok bíróság által kirendelt szakértő általi felmérése megtörtént. Az egyik gyermek esetében a szakértő megállapította, hogy nem sajátos nevelési igényű, ennek ellenére nem mondta ki, hogy nem a megfelelő oktatásban részesült. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2009. május 27-én meghozta és kihirdette ítéletét, amelyben megállapította, hogy az alperesek megsértették az ügyben szereplő gyermekek esélyegyenlőséghez és a tanulás megválasztásához való jogát. A bíróság a két gyereknek egy-egy millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek. A Debreceni Ítélőtábla 2009. november 5-i ítéletében a felperesek keresetét elutasította, ezért a fiatalok jogi képviselőjük útján a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak.

Pest megye

Sződ:
2008-ban kártérítési keresetet nyújtottunk be a Pest Megyei Bírósághoz a Hunyadi János Általános Iskola, és az iskolát fenntartó Sződi Önkormányzat ellen. 5 roma diák vállalta, hogy fellép volt iskolája ellen, mert jogellenesen különítették el őket, alacsony minőségű oktatásban részesültek, stb. ez hátrányosan befolyásolta a lehetőségeiket. 2008. október 30-án volt az első tárgyalás.

Kerepes

Alapítványunk kezdeményezésére az Oktatási Hivatal vizsgálta a Széchenyi Iskolában elkülönített osztályokat, és néhány gyerek ügyét, akit nem engedtek csak heti 2 napban iskolába járni. A vizsgálatot követően 1 millió forint összegű bírságot rótt az önkormányzatra (ilyen összegű bírság eddig még OH vizsgálat eredményeként nem született), amit megfellebbeztek. Az Oktatási Miniszter 2. lépcsőben elutasította a fellebbezést, így az ügy a bíróságra került. Alapítványunk beavatkozóként kíván a perbe bekapcsolódni, miután Kerepes ügyében mi végeztük a feltárást, illetve mi kezdeményeztük az OH vizsgálatot, de a bíróság ezt nem engedélyezte. - 2008 őszén a Kerepesi Általános Iskola igazgatója becsületsértés miatt büntetőeljárást kezdeményezett, alapítványunk igazgatója, Mohácsi Erzsébet ellen. Az Igazgatónő szerint Mohácsi Erzsébet hamisan állította azt a tanévnyitó körút tapasztalatait összegezvén, hogy Kerepes még mindig szegregálja a roma tanulókat. (2010. február 17-én a fellebbezési kérelmet a Fővárosi Bíróság elutasította, és az előzőleg kiszabott 1 millió forint összegű bírság fizetési kötelezettséget helyben hagyta.)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen indított per (2009-ben indult)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és miniszter ellen az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása és járulékai iránt nyújtottunk be közérdekű igényérvényesítési keresetet a Fővárosi Bírósághoz 2009 szeptemberében, mert álláspontunk szerint a 2003/2004-es tanévtől, a vonatkozó jogszabályok alapján fennálló kötelezettségüknek (ágazati irányítás) elmulasztásával fenntartják a cigány gyerekek iskola, iskolaegység és osztály szintű jogellenes elkülönítését a nem-cigány gyerekektől.

Ügyvédbojtár képzése:

Alapítványunk egy Ügyvédjelölt „on the job” képzésére kapott támogatást a Summa Artium Alapítványtól. 2009-ben 2 300 000 Ft-tal támogatta az ügyvédbojtár közreműködését.

A jogi eljárásokban, az ügyek kezelésében, technikai megvalósításában, a fejlemények figyelemmel kisérésében ügyvédjelöltünk dr. Budai Zoltán személyesen működik közre. Feladatainak részét képezi a gyakorlati tapasztalatok átültetése az elméleti, tanulmányi munkákba, és a jogi lépések előkészítését gyorsító dokumentum minták és segédanyagok kidolgozása, megszerkesztése.

II/2.     Tényfeltárás, közösségfejlesztő munka

A jogi lépéseket minden esetben előzetes helyszíni felmérés, tényfeltárás előzi meg. A közösségi munka nem szűnik meg az eljárás megindításával, alapítványunk jelen van a településen, amíg szükség van rá. A szülőket segítjük a szegregáció megelőzését, megszűntetését biztosító és egyéb akciókban (pl. felvételi kérelmek, átiratkozások, szakértői vizsgálatok nyomon követése, jogi képviselet megszervezése, ellátása, stb.)

A peres, illetve egyéb jogi eljárásba vont településeken a tényfeltárás mellett a helyi roma közösség felkészítése, informálása, segítése 2009-ben is megtörtént. Továbbá a látószögünkbe került, még eljárás alá nem vont településeken megkezdtük a tényfeltárást. A koordinátorok, több újonnan bevont település oktatási helyzetének feltárásán dolgoztak, illetve stratégiákat dolgoztunk ki a településeken szükséges jogi és közösségi feladatok mentén.

Tényfeltáró munkát végeztünk mindazon településeken, amelyeken ügyünk folyt (II/1 pont) vagy valamilyen lobbi- vagy egyéb tevékenységet, akciót végeztünk (II/3) és a további településeken: Ercsiben (szegregációval kapcsolatos 2009. évben történt megkeresésre), Tiszalökön (szegregációval kapcsolatos 2009. évben történt megkeresésre), Törökszentmiklós (2009), Beregsurány-Tarpa (óvodáztatással kapcsolatos szegregációval kapcsolatos megkeresésre).

Közösségi tevékenység:

2009-ben az Európai Unió támogatásával Sajószentpéteren (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) integrációs modellprogramot valósítottunk meg a helyi roma szervezettel, a Sajó-menti Közösség- és Környezetfejlesztők Egyesületével partnerségben. A program lényege volt, hogy az integrációt helyi összefogásra építettük: az önkormányzat és az iskolák együttműködtek az Alapítvánnyal, a partnerszervezettel és rajtuk keresztül a helyi roma közösséggel; a helyi partnerszervezet állandó kapcsolatban volt a helyi roma közösséggel, és a felmerülő nehézségekre gyorsan és hatékonyan tudott reagálni. Az önkormányzat döntésének és az áprilisi beiratkozási akció eredményeként a 2009-ben első osztályt kezdő roma diákok (43 fő) vegyes iskolákban kezdték meg az általános iskolát, úgy hogy az „elit” iskolának számító iskolába is sikerült 19 roma gyermeket beíratni.

Szülői érdekérvényesítés:

A sajószentpéteri modellprogram mellett másik jó példa a szülői érdekérvényesítésre Csörög. Az itt élő hátrányos helyzetű roma szülők az alapítvány segítségével 2008-ban hozták létre az Esélyt Gyermekeinknek Deszegregációs Egyesületet (EGYDE). Civil szervezeti keretek között folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, amelyet folyamatosan figyelemmel kísér az alapítványunk. Az EGYDE révén minden tanköteles korú, csörögi roma gyerek beiskolázását figyelemmel kísérjük

II/3.

a) Lobbi tevékenység, nyomásgyakorlás (Nyomásgyakorlás a helyi-, országos-, európai szintű döntéshozókra, érdekérvényesítés.) A szegregáció felszámolása érdekében az Alapítvány feladatának tekinti a kormányzati intézményekkel való kapcsolatfelvételt, az ügyet támogató felelős személyek megkeresését, a hátrányos helyzetűek érdekében, a szegregáció ellen történő felszólalást, képviseletet és lobbi tevékenységet.

Szarvas: 2009-ben Alapítványunk önkéntesek bevonásával tesztelt egy az Evangélikus Egyház fenntartásában működő szarvasi általános iskolát. A rejtett kamerás tesztelés megmutatta, hogy a roma gyerekeket nem veszik fel az iskolába, míg a nem roma gyerekeknek van férőhely. A roma gyerekeket egy külön, szintén az Evangélikus Egyház fenntartásában Szarvason működő „cigányiskolába” irányítják. Felvettük az Evangélikus Egyház illetékes püspökével és elöljáróival a kapcsolatot és tárgyalásokat kezdtünk az eset orvoslására. (2010 februárjában megszületett a döntés, hogy az evangélikus „cigányiskolát” a 2010/11-es tanévtől bezárják, az eddig ott tanuló roma diákokat pedig átveszik a másik, korábban csak nem roma diákokat oktató általános iskolába.)

Pásztó: A pásztói gyermekotthonban egy ott dolgozó pszichológus elmondása és hangfelvételről készített dokumentum tartalma szerint bevett szokás és általános gyakorlat az ott élő, ott tanuló roma diákok fizikai bántalmazása, lelki fenyegetése. A pszichológus a Kisebbségi Ombudsmani hivatalhoz fordult, ahol megtették a rendőrségi feljelentést. A nyomozóhatóság az ügyben tanúkihallgatásokat és szembesítéseket folytatott le, amelyek eddig nem vezettek eredményre. Az intézmény dolgozói tagadják az ellenük felhozott – a pszichológus állításaiban szereplő - vádakat. Alapítványunk biztosítja a pszichológus jogi képviseletét. Az ügy folyamatban van.

b) Rendszeres találkozók más jogvédő szervezetekkel, közös fellépés

2009. február 20. és március 30. - Európai Roma Jogok Központjában egyeztetés a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, résztvevők: NEKI, INDOK, MHB, TASZ, ERRC, CFCF

2009. március 4. – a TASZ irodájában, egyeztetés a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépésről, kiemelten Tatárszentgyörgy ügyében, résztvevők: NEKI, MHB, ERRC, CFCF.

2009. április 29. – ERRC irodája, közös perlés megbeszélése: félrediagnosztizálás miatt Heves és Tolna, valamint Zala megye ellen

2009. június 25-26. - találkozó az EU konferencián résztvevő, faji diszkrimináció ellen küzdő civil szervezetekkel, megbeszélés a tesztelésről

2009. szeptember 1-2. - EQUINET képzés, megbeszélés egyenlő bánásmód hatóságokkal

2009. október 12. - találkozó az Európa Tanács emberi jogi biztosával, Thomas Hammarberggel, előtte megbeszélés a hazai helyzetről: Kaltenbach Jenő (a Független Rendészeti Panasztestület elnöke), NEKI, TASZ, ERRC, MHB.

2009. november 4. - ERRC, megbeszélés a félrediagnosztizált gyerekek ügyéről.

2009. november 12-13. - Genf gyerekjogi konferencia, megbeszélés a Save the Children tagszervezetekkel a cigány gyerekek szegregációja elleni jogi lépésekről.

2009. november 16. - ECRI konferencia, egyeztetés a gyűlöletbűncselekmények és az ellenük való rendőrségi fellépés ügyében, TASZ, NAKI, MHB, Kaltenbach Jenő (a Független Rendészeti Panasztestület elnöke), a Jogtudományi Intézet munkatársai

c) Nyilvánosság (Sajtóközlemények, fórumok, szakmai előadások, médiaszereplés)

Az alapítvány egyik lényeges feladata a széleskörű tájékoztatás, illetve a folyamatban lévő ügyeink kommunikálása. Erre lehetőséget ad egyrészt az alapítványunk honlapja www.cfcf.hu, másrészt az eseményekről (egy-egy akció, évnyitókörút, tárgyalás, megegyezés stb.) rendszeresen kiadott sajtóközlemények, illetve az ügyeink kapcsán megjelent cikkek, interjúk, illetve sajtókonferenciák.

2009. évi média-megjelenéseinkhez lásd: http://www.cfcf.hu/sajto-2009_hu.html.

Kommunikációs tevékenységünk célja a nyilvánosság meggyőző tájékoztatatása a szegregáció hátrányairól és az integrált iskolai oktatás előnyeiről. Ennek érdekében kommunikációs stratégia kidolgozására került sor 2009 elején és kommunikációs tevékenységeinket azóta ennek alapján végezzük. Az alapítvány munkatársai kommunikációs tréningen vettek részt, illetve a terepen dolgozó munkatársaknak alapfokú operatőri képzésben volt részük. Honlapunkat megújítottuk 2009-ben. Szintén a szélesebb körű tájékoztatás érdekében 3 kiadványt adtunk ki 2009-ben: 1. szülőknek szóló, mely közérthető nyelven tájékoztat a szegregációról és egyéb jogsértésekről az oktatásban, valamint arról, hogy hova lehet fordulni ilyen esetekben. 2. tájékoztató füzet az alapítványról és a szegregáció hátrányairól és az integrált oktatás előnyeiről. 3. kézikönyv tényfeltáróknak és jogvédőknek arról, hogy milyen lépéseket tehetnek oktatással kapcsolatos jogsértés esetén, mellékelve a releváns jogszabályokat.

II/4. Az Oktatási Hivatal iskolai hatósági ellenőrzéssel és szabálysértési eljárások lefolytatásával foglalkozó munkatársainak képzése

A képzést 2009. június 16-17-én rendeztük meg a Kék Duna Klub Hotelben (2131 Göd, Kék Duna u. 34.) az Oktatási Hivatal 25 munkatársának, akik iskolai hatósági ellenőrzéssel és szabálysértési eljárások lefolytatásával foglalkoznak. Az anti-diszkriminációs joganyag és gyakorlat megismertetését az OH-munkatársakkal azért tartottuk fontosnak, mert az EBH az oktatási ügyekben folytatott eljárásaiban az Oktatási Hivatal szakértelmére támaszkodik, az OH pedig saját hatáskörben is eljárhat. A képzést a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak országgyűlési biztosa és a biztos munkatársainak bevonásával valósítottuk meg, hiszen a biztos hivatalában állt rendelkezésre olyan szakértelem és ügyintézési tapasztalat, amely érdemben hozzátehetett az Ebktv. gyakorlati alkalmazásáról, az etnikai adatgyűjtésről, és az etnikai szegregációval, diszkriminációval kapcsolatos vizsgálati protokoll kialakításáról szóló képzéshez. Bízunk benne, hogy a képzés eredményeképpen a jövőben az OH saját jogon, hivatalból is nagyobb számban kezdeményez felügyeleti vizsgálatokat, amikor az esélyegyenlőség sérelme vélhetően fennáll.

II/5.     Esélyteremtő tábor
Szarvasi tábor (2009):

A tábort azon szarvasi gyerekek számára szerveztük, akikről tudtuk, hogy a 2009/10-es tanévben integrált iskolában fogják folytatni tanulmányaikat. A tábor célja az volt, hogy ők és szüleik felkészüljenek az iskolaváltásra, és mind Alapítványunktól, mind egymástól, mind pedig a csörögi gyerekektől és a csörögi roma szülőktől megerősítést és tanácsokat kapjanak. További célja volt a tábornak, hogy a szülők és az iskola közötti kommunikáció javuljon (az iskolaigazgató és néhány tanár ellátogatott a táborba), valamint a gyerekek tudásszintjének felmérése és az ennek megfelelő korrepetálás. Délután és esténként szabadidős programokban vehettek részt a gyerekek, amikor kötetlen keretek között beszélgethettek egymással, az alapítvány munkatársaival valamint a csörögi roma szülőkkel, akik sok jó tanáccsal látták el a szarvasi szülőket és gyerekeket az iskolakezdéshez.

A tábor az Alapítvány által 2009-ben elnyert Sozial Marie díjjal járó pénzjutalomból valósult meg. A tábort a csörögi Esélyt Gyermekeinknek Deszegregációs Egyesülettel (EGYDE) szerveztük meg Szarvason 2009. augusztus 24-28-ig, szarvasi és csörögi roma gyerekek részére.

III.

IV.

V.