1.  A tábor előzményei

A gyerekek az ország több pontjáról, tizenegy településről 67-en érkeztek a táborba: Berettyóújfalu, Nagykanizsa, Alsószentmárton, Sajókaza; Budapest, Csörög, Kecskemét, Kaposvár, Miskolc, Kerepes, Nyíregyháza.

A résztvevő diákok többsége Rajtkő Programban részt vevő - hátrányos helyzetű, főleg roma – középiskolások. Másrészt pedig a jogvédő tevékenységünk során kapcsolatba került felső tagozatos gyerekek, akik egy-két éven belül rajtkősök lehetnek.

A résztvevők kiválasztása
A kiválasztásnál szem előtt tartottuk, hogy ezek a gyerekek megismerjék azokat a sorstársaikat, akiket csupán származásuk miatt szegregáltak a különböző oktatási intézmények, többek között Kerepesen, Nyíregyházán, Miskolcon, illetve Csörögön. Köztük volt 8 olyan diák akik beperelték iskolájukat indokolatlanul fogyatékossá nyilvánítás, vagy elkülönítés miatt (Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét).
A csoportvezetők az alapítvány munkatársai voltak, akik ezért nem kaptak külön javadalmazást. És minden településről érkezett egy kísérő, aki a gyerekeket hozta, ismerte, és ott is tudott maradni végig. Külön örömünkre szolgált, hogy Berettyóújfaluból és Nagykanizsáról egy-egy mentortanár jött kísérőként, és maradt is végig a tábor ideje alatt. Így alkalmuk volt közelebb kerülni a diákokhoz, és ez a kapcsolat kihat majd egész tanéves együttműködésükre is.

2. A táborunk fő célja
Összhangban az Alapítvány és a Bankszövetség által közösen elfogadott célokkal - a diákok iskolai integrációjának elősegítése volt a fő cél. Motiválás az érettségit adó középiskolába való jelentkezésre, az érettségi megszerzéséig a bennmaradásra, felkészülés az integrált közegben való tanulásra, a nagyobb követelményekre való felkészítés.

A diákjaink nagyrészt hátrányos helyzetűek voltak. Többségük soha nem volt még a Balatonnál. Szerettünk volna nekik olyan élményeket nyújtani, - a saját táboros élményeinkre építve, - ami a későbbi életpályájukra is befolyásoló hatással lesz.
Mivel a programunkban részt vevő diákok az ország különböző pontjairól érkeztek, fontosnak tartottuk, hogy találkozhassanak egymással, kapcsolatokat alakíthassanak ki, és megoszthassák velünk és egymással élményeiket, tapasztalataikat.

Másodlagos célunk az volt, hogy ezek a gyermekek kiszakadjanak a hétköznapok terhei alól, és ismét önfeledten élvezhessék azt, hogy ők még gyermekek, mivel úgy gondoljuk, hogy a gyermekeket ért megkülönböztetés lelkiekben nagy terhet ró a vállukra.

3. A programok
A játékon és kikapcsolódáson kívül a személyiség-, és identitásfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektettünk. Minden délelőtt a gyerekek csoportfoglalkozásokon vettek részt, ahol mindig más aspektusból vizsgáltuk meg azt, hogy mi romák milyenek vagyunk. A diákokat 6 állandó csoportra osztottuk, a csoportok elosztásánál a nemek aránya mellett fő szempont volt hogy településenként külön csoportba kerüljenek, hogy megismerhessék egymást.
A hat csoportnak a következő témákban tartottunk forgószínpadszerűen vitaindító előadásokat, majd beszélgetéseket:
-    Roma tanulói utak. Miért kell tanulni, mit érhetünk el az életben. Milyen példaképeink lehetnek?
-    Ne drogozz! – Minden iskola, és kamasz életében jelen lévő aktuális probléma.
-    Roma szokások, hagyományok. – Identitáserősítés. Oláhcigányok, beások és romungrók – van különbség?
-    Romák a médiában – hogyan ábrázolja a média a romákat? Romákkal kapcsolatos elhíresült események (Olaszliszka, tanárverés, stb.) a médián keresztül. Ez a valóság?
-    Zenével a szegregáció ellen. Mit tehetünk mi, egyénileg, vagy együtt a diszkrimináció ellen. Mit tehet Andreas az énekes? Egyéni élettörténet.
-    Integráltan, vagy szegregáltan? Együtt vagy külön tanuljunk? A tanulók egyéni tapasztalatai, véleményei.
A tábor megnyitásakor a táborozó diákok köszöntése után elosztottuk a csoportokat, a szobákat, majd a demokratikus jogainkat gyakorolva megválasztottuk a tábori ombudsmani tanácsot, mely tanácsba minden csoport delegált egy választott tagot. Ez a 6 fős tanács képviselte a 65 táborozó diák jogait, tolmácsolta kívánságait, és döntötte el a tábor utolsó napjának programját.
A csapatok első feladata volt, hogy megalkossák a csapatindulójukat, zászlójukat, melyet este elő kellett adni, és egy „független zsűri” pontozta a csapatok produkcióját, kialakítva ezzel már az első napon az egyes csoportok összetartását.

A tábor ideje alatt próbáltuk színes, érdekes programokkal szórakoztatni a gyerekeket.
Megrendeztük a tábori olimpiát, ahol különféle versenyszámokban vetélkedhettek a gyerekek. Voltak vetélkedők, ahol a hat csoport mérhette össze tudását, kreativitását.
Szinte minden este volt valamilyen zenei rendezvény, ahol neves roma előadók szórakoztatták a gyerekeket, többek között a: Karaván Família, Andreas, a Megasztárból ismert Batka Ignác „Igni”. Táborunkba látogatott a Karaván Színtársulat, akik a Minden egér szereti a sajtot c. előadással a napjaink egyik legnagyobb problémájáról, az előítéletről adtak elő egy színdarabot a gyerekek nagy örömére.

A fent említett programokon kívül rendeztünk még táncversenyt, karaoke versenyt, ahol a tehetségek kibontakoztatására volt lehetőségük. E vetélkedőkön minden résztvevőt apró ajándékkal jutalmaztuk. Szerveztünk egy szülinapi meglepetéspartit azoknak a táborozóknak, akik a tábor ideje alatt, (vagy közel ahhoz) ünnepelték a születésnapjukat. Volt olyan gyerek, akinek még soha nem volt születésnapja, nem köszöntötte senki. Ajándékul a csoportok készültek meglepetés műsorral, kis előadásokkal, és apró ajándékcsomagot kaptak.

Az egész tábor ideje alatt egy operatőr vette az eseményeket, és a legfontosabb pillanatokból filmet készített. Minden nap végén közösen megtekintettük a tábori híradót, mely a legnépszerűbb program volt, mert a nap eseményeit, „főszereplőit” láthattuk újra, az esetleges bakikon együtt mulattunk a gyerekekkel.

A tábor zárásaként megtekintettük Bogdán Árpád: Székfoglalók című színdarabját, amely a gyerekek mindennapjairól, vágyairól szólt. A résztvevő szereplők egy előzetes „válogatáson” vettek részt, a délelőtti foglalkozásokon írt fogalmazásokból kerültek ki a legjobbak, és a színészi ambíciókkal bíró diákok ezen „műveket” vitték a színpadra. (A fogalmazások nyers változataiból mellékeltünk néhányat). Az előadás nagy sikert aratott, a kiválasztott történetek érdekesek, meghatóak voltak, egy-egy írás tükrözte, hogy milyen érzés gyerekként kirekesztve élni, vagy éppen azt, hogy a roma gyerekek sem mások, mint a nem romák: ugyanúgy gondolkodnak, vágyaik vannak, amiket szeretnének megvalósítani.

4. Eredmények

A tábor nem csak nagyon népszerű volt hanem hasznos is, hiszen ezeken a településeken az alapítvány továbbra is jelen kíván lenni, hiszen az iskolai integráció érdekében még sok tennivaló van. A táboros diákokra, szüleikre az év közbeni munkánk során is építeni kívánunk. Illetve szeretnénk a későbbiekben bevonni őket a helyi közösségépítés feladataiba is.  A RAJTKŐ TÁBORból szeretnénk hagyományt teremteni (nem csak mi, az alapítvány, hanem a gyerekek is. Már most, amikor az Alapítvány tanévnyitó körútján végiglátogattuk őket az iskolában, kérdezték, hogy lesz-e jövőre is tábor), amihez keressük a szponzorokat.

Az idei tábor támogatói voltak: CIB Bank (1 500 000 Ft + 36 db számítógép), Magyar Telekom (1 115 840 Ft), , Magyar Bankszövetség (785 000 Ft), Polgár Alapítvány (785 000 Ft) TIG-RES Kft (50 000 Ft).


Beszámolót készítette: Mohácsi Erzsébet