Az ombudsman is fél a szegregáció legalizálásától

Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettese átfogó jelentést adott ki az iskolai szegregációval kapcsolatos bírói gyakorlatról, valamint a tavaly decemberben, a jogszerű elkülönítés feltételeit továbbszabályozó rendeletalkotásra a köznevelési törvényben adott felhatalmazásról.  

A jelentés szerint a „(…) módosítás elvi jelleggel lehetőséget teremtett olyan kormányrendeleti szintű szabályozás megalkotására, amellyel törvényi (az Ebkvt.-ben leírt) garanciákkal védett célok érintése is lehetővé vált.” Az ombudsmani hivatal láthatóan osztja a civil szervezetek aggályait, s értékelése szerint is elképzelhető, hogy a törvénymódosítás lehetőséget arra, hogy a szegregáció tilalmát kimondó szabályozáson kormányrendeleti szinten enyhíteni lehessen.

Bár a jelentés nem tér ki a Roma Sajtóközpont által kiszivárogtatott rendelet tervezetre, az alapján már tudni lehet, a Kormány abban kíván „segíteni” a szülőknek, hogy az elkülönített oktatást maguk kérhessék. A kiszivárogtatott szabályozás mellékletét képező nyomtatványok aláírásával a szülő beleegyezhet abba, hogy gyermekét vallási vagy nemzetiségi alapon külön oktassák.

Az ombudsmani hivatal jelentésében végig veszi a roma gyerekek elkülönítésével kapcsolatos, a CFCF fellépése nyomán kimunkált bírói gyakorlatot és megállapítja, hogy “a hazai bírósági döntések bemutatását összegezve kimondható, hogy az ítélkezés nagyjából egy évtizeden keresztül kialakított gyakorlata a Kúria friss döntésének hatására új megvilágítást kapott, ezáltal azonban egyidejűleg a korábbi ítéletek közötti, egymásra épülő koherencia  megbomlani  látszik  és  a  jogértelmezés,  illetve  jogalkalmazás  a  felmerült ellentmondások kezelésére nem rendelkezik megfelelő, egyértelmű eszközrendszerrel.” A biztosok szerint is a nyíregyházi iskolaügyben idén áprilisban hozott, a CFCF keresetét elutasító döntés ellentmond annak a bírói gyakorlatnak, amely eddig következetesen fellépett a roma gyermekek iskolai elkülönítésével szemben. A nyíregyházi esetben ugyanis Kúria a roma iskolát vallásszabadságra hivatkozással  felmentette a szegregációs vádak alól.