Szégyenpadra került Magyarország: az EU vizsgálja a szegregációt

Sajtóközlemény

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) üdvözöli az Európai Bizottság döntését a kötelezettségszegési eljárásról, mely a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indult. Egyúttal sajnálatát fejezi ki, hogy a Magyar Kormány a CFCF egyetlen jobbító szándékú javaslatát és a problémákra pontosan rávilágítani kívánó figyelmeztetését sem vette komolyan.

Éppen egy évvel ezelőtt, a Nyíregyháza Huszár telepén működő roma többségű görögkatolikus iskola működését megengedő Kúria ítéletet követően jelezte a CFCF, hogy a döntés miatt az Európai Bizottsághoz fordul. A CFCF felhívta továbbá az Európai Bizottság figyelmét arra is, hogy a nyíregyházi eset csak a jéghegy csúcsa, nagyjából minden második roma gyereket különítenek el az iskolában. A CFCF aggályai meghallgatást nyertek.

A Bizottság döntése egy hosszabb – több, mint egy éves – vizsgálatot követően született meg, amelynek során a Kormánnyal és civil szervezetekkel konzultálva elemezték, hogy a magyar jogszabályok és az arra épülő kormányzati döntések mennyiben vannak összhangban a faji alapú diszkriminációt- így az iskolai szegregációt is- tiltó uniós normával, a Faji Egyenlőségi Irányelvvel. A kötelezettségszegési eljárás megindítása azt jelenti, hogy a Kormány nem tudta biztosítani a Bizottságot az elmúlt évben arról, hogy célja a szegregáció felszámolása lenne. A tények ugyanis éppen az ellenkezőjétől győzték meg a Bizottságot.  

A Bizottság eljárását befolyásolhatta az is, hogy a CFCF és az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány idén márciusban első fokon pert nyert az EMMI-vel szemben azért is, mert a roma gyerekeket Heves megyében tömegesen nyilvánították indokolatlanul fogyatékosnak.

Sajnálatos, hogy a Kormány szegregációt tűrő és nem egy esetben támogató politikája szégyenpadra ültette Magyarországot.A CFCF megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a Kormány sajtóközleményében a Bizottság által megfogalmazott problémákra teljesen inadekvát „válaszokat” adott. Sem a 112 Biztos Kezdet Gyerekházakban támogatott pár száz gyerek, sem a kötelező óvodáztatás bevezetése, sem az éppen megszűnés szélén lévő Út a Középiskolába és Út az érettségihez programokban ösztöndíjukat egy éve hiába váró gyerekek helyzete, sem a 250 roma szakkollégistára elköltött közel 1,5 milliárd forint ügye nem ad magyarázatot a sok ezer szegregáltan oktatott roma tanuló sorsára.

A romákat és a hazájukat háború miatt elhagyni kényszerülő menedékkérők ügyét egymással szembe állítani - sőt megversenyeztetni - pedig a szokásosnál is cinikusabb kommunikációs trükk.  Félő, hogy Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe, ha a következő 2 hónapban is csak ilyen típusú, csúsztatásokkal és inadekvát válaszokkal teli reakciókat küld Brüsszel szakmai kifogásaira.

A Magyar Kormánynak ugyanis minden lehetősége és eszköze rendelkezésére állna ahhoz, hogy az iskolai szegregáció ellen hatékonyan és érdemben fel tudjon lépni, a szándékot pótolhatja a Bizottság által a Kormányra gyakorolt nyomás. A roma gyerekek szegregációja nem csak az azt elszenvedőknek káros, hanem az egész magyar társdalomra terheket ró, Magyarország nemzetközi megítélését és egyben versenyképességét rontja.

Budapest, 2016. május 26.